Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
EGY RANGON ALULI HÁZASSÁG TÁRSADALMI KÖRNYEZETE 552 számára nyilvánvaló – tényt, hogy a katolikus Deáknak egy református keresztelésnél kellene a keresztapai szerepet vállalnia. Ez láthatólag éppúgy nem volt fontos szempont a kiválasztásnál, mint ahogy a felekezeti különbség Vörösmarty esetében sem mutatkozott akadálynak, amikor Wesselényit kérte meg fia keresztapjának (Vörösmarty katolikus volt, éppúgy, mint Deák, Wesselényi azonban református). Ez persze a keresztapaság funkciójának jelentős átértelmezését mutatja: hiszen eszerint itt nem a megkeresztelt gyermek hitben való felnövekedésének a segítése volt a cél, hanem a fogadott rokonság révén szorosabb kapcsolatba kerülni az apa számára fontos és rokonszenves személyiséggel. Deák felkérése esetében ez egyszerre volt a politikai és emberi rokonszenv megnyilvánulása49 – hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Vörösmarty is ilyen megfontolások miatt fordulhatott Wesselényihez hasonló kéréssel. Wesselényi egy későbbi levelében világosan meg is fogalmazta, hogy Deákot a kisfiú – apjához és nagyapjához méltó – hazafias-morális nevelésében látja garanciának, s mintegy saját maga helyettesítőjének gondolja: „De barátom, ezen keresztapaság nem csak szó- s czímszerinti: Én benned gyermekemnek valódi apát választottam. Habár most már érette kénytelen vagyok is ohajtani, hogy ez élet reám nézve oly súlyos terhét hosszasan hordozzam, mégis korom s rongált egészségem jórészt bizonyossá teszik, hogy e szegény kis fiú felnövése előtt fogok elhalni. Neveletlen gyermeket hagyni hátra keserű. Azon képzet, hogy az én fiam, az, ki nevemet viseli, roszul nevelve, talán hibás irányban lépjen közélet terére, s hogy egy harmadik Wesselényi Miklós a két előbbinek szégyenére válva, honának hasztalan vagy talán épen ártalmas polgára legyen: ez, barátom, fájdalmas aggodalommal tölti el keblemet. Te menthetsz s ments meg engem ezen aggálytól; te neveld őt, midőn én már nem leszek; s neveld, hogy édes s keresztapjának becsületére váljon. Amen.” 50 Deák erre az igen megtisztelő felkérésre a következőképpen reagált: „Kedves Komám! Szíves örömmel üdvözlek mint férjet atyát, és komámat, szíves örömmel üdvözlöm Ninát mint Nődet, Anyát, és Komám Asszonyt. – Nem barátom, épen nem kedvetlenül lepett meg barátságos tudosításod, sőt meg vallom, rég meg rögzött agyamban ’s keblemben azon meggyőződés: hogy Néked szerető női kebelre van szükséged, ki szerelmének angyali lángjaival fel derítse napjaidnak bus éjjelét, nőre, kit szerelem és házasság édes lánczai kössenek szívedhez személyedhez, nőre, ki nem anyagi érdek nem szolga bére, hanem kölcsönös bizodalom és tisztelet tegyenek ápolóddá, ’s őrangyaloddá.” 51 49 Bővebben Takács Péter: Gondolatok Wesselényi és Deák barátságának kibontakozásáról. In: Wesse lényi emlékülés i. m. 65–77. 50 Wesselényi Miklós Deák Ferencnek. Zsibó, 1845. dec. 15. In: B. Wesselényi Miklós levelei Deák Ferenczhez i. m. 294–355., itt: 319. 51 Deák Ferenc Wesselényi Miklósnak. Kehida, 1845. nov. 30. Arhivele Nationale direcţia judeţeana Cluj. Fondul familial Wesselényi din Jibou. Fond nr. 250. Inv. nr. 1303. Nr. 135. 150. f. – 151. f. A le-
