Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)
A NÉMET LOVAGREND ÉS AZ ERDÉLYI PÜSPÖKÖK VISZONYA A BARCASÁGBAN (1211–1225) 50 újabb földeket adományozott nekik.45 Mivel II. András egy évvel korábban már engedélyezte, hogy a Német Lovagrend a Barcaság földjén favárakat építsen, az 1212. évi oklevélből arra következtethetünk, hogy az itt felépített Kreuzburg nevű vár kívül esett a barcasági birtok határain, és a katonai szempontból fontos Tatárszoros havasalföldi bejáratának környékén, a kun szállásterületek szomszédságában lehetett.46 A királyi oklevél tanúi között megint ott szerepelt Vilmos erdélyi püspök, ami arra enged következtetni, hogy egyetértett az oklevélben foglaltak tartalmával. A következő évben már a Német Lovagrend tevékeny támogatójaként lépett fel, amikor átengedte a lovagoknak a Barcaságból származó és az erdélyi püspököt illető egyházi jövedelmek egy részét. A pogányok ellen vívott harcban szerzett érdemeiért a lovagrendnek adományozta a Barcaságban élők („ab universis eiusdem terre incolis presentibus et futuris”) által fizetett egyházi tizedet („liberam percipiendi decimas [...] concessimus facultatem”), kivéve az oda költözött magyar és székely telepesekét („eo tamen excepto, quod si Vngaros vel Siculos ad dictam terram transire contigerit”), akik továbbra is neki tartoznak tizedet fizetni.47 A Német Lovagrend gyakorlatilag a Barcaságban élő vagy oda költöző német telepesek által fizetett egyházi tizedet kapta meg.48 Az oklevél szerint a püspök azért tette ezt az adományt, mert a Német Lovagrend tagjai, akik Isten javára tevékenykednek, életük kockáztatásával védik az országot a pogányokkal szemben („proprio sanguine [...] a quotidianis paganorum defendunt incursibus”), és ehhez megfelelő anyagi háttérre is szükségük van.49 Vilmos püspök a barcasági plébániák feletti patrónusi jogot is átengedte a lovagrendnek mint szerzetesi közösségnek, de előírta, hogy a plébánosokat kinevezésük előtt kötelesek bemutatni a püspöknek. Egyértelműen fenntartotta a maga megyéspüspöki hatalmát, amikor leszögezte, hogy a barcasági klerikusok kötelesek vendégül látni az erdélyi püspököt, ha az hozzájuk látogat, és szabályszegés, jogsértés esetén az itteni klerikusokat, beleértve a Német Lovagrendet is, a gyulafehérvári (erdélyi) püspök bírói széke előtt kell felelősségre vonni. 50 Az a jogvita, amely még Adorján püspök idején (1187–1202) kezdődött a szebeni prépostság egyházi joghatóságát illetően, III. Ince pápa (1198–1216) alatt is 45 UGDS I. Nr. 22. 46 Pál Binder: Contribu ții la localizarea Cruceburgului şi unele probleme legate de ea. Muzeul regional Braşov. Culegere de studii şi cercetări 1. (1967) 121–135., itt: 127–134.; Tiplic, I.: Die Grenzverteidi gung Siebenbürgens i. m. 153.; Zimmermann, H.: Der Deutsche Ritterorden i. m. 274. 47 UGDS I. Nr. 27. 48 Harald Zimmermann: Der Deutsche Orden im Burzenland. Eine diplomatische Untersuchung. (Studia Transylvanica 26.) Köln–Weimar–Wien 2000. 79.; Friedrich Martini: Der Deutsche Ritteror den und seine Kolonisten im Burzenland. Ungarn-Jahrbuch 10. (1979) 41–57., itt: 44. 49 UGDS I. Nr. 27. 50 Uo.
