Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CENTENÁRIUMA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 488 tanulmányainak gyűjteménye a magyar parasztság történetéről, a kötet utolsó tanulmánya hangsúlyozottan a jobbágybirtok 1848–1849-es problémáival foglalkozik.25 A másik mű Mérei Gyula (a 65 éves Szekfű Gyulának ajánlott) monográfiája az 1790–1848 közötti magyarországi mezőgazdaságról és agrártársadalomról, igen gazdag levéltári kutatások alapján. 26 A centenáriumra megjelent művek közül fontos még S. Sándor Pál munkája az 1832–1836. évi országgyűlésnek a jobbágykérdéssel kapcsolatos vitáiról, ez egy klasszikus pozitivista szemléletű monográfia. Az 1948 nyarán írott bevezetőben azonban a szerző kijelenti, hogy célja a téma marxista feldolgozása, a bevezető végén pedig a marxista frazeológiát használó, de valójában álmarxista polgári történészek elleni harc szükségességét hirdeti azzal, hogy immár „a marxizmus számára meg vannak teremtve a politikai feltételek, hogy megvívhassa győzelmes hadjáratát a tudomány területén is. Ha ez a hadjárat olyan eredményeket fog felmutatni, mint amilyeneket politikai téren már felmutathat: az újabb győzelem nem kétséges”. 27 A centenáriumra megjelent szakirodalom maradandó munkái közé tartozik Fitz Józsefé is a magyar nyomdászat 1848–1849-es történetéről.28 Talán a cente nárium legszebb kiadványának tekinthető, s mentes mindenfajta „kikacsintástól” és aktuális politikai felhangtól. A korabeli európai és a magyar események szinkronitását hangsúlyozza a Fejtő Ferenc által szerkesztett, eredetileg francia nyelvű tanulmánykötet (igaz, a magyar fordításból a „büntetésben lévő” németek s velük a német egység kérdése a német–dán háborúra vonatkozó fejtegetéseket leszámítva kimaradt).29 A magyar forradalom és szabadságharc történetét maga Fejtő írta meg, ez a kötet legterjedelmesebb tanulmánya, nemcsak a magyar, hanem az idegen nyelvű kiadásokban is. Alapvetően korrekt összefoglaló, mentesen minden szélsőségtől. A szerző ugyan nem nagyon rokonszenvezik Görgeivel, de a Kossuth által hirdetett árulási vádat indokolatlannak véli. Ugyanakkor Fejtő a magyar kiadás számára átdolgozta és kibővítette a tanulmányt, többek között egy „vörös farokkal” látta el. Eszerint ahogy 1849 a magyar forradalom hősi utójátéka volt, ugyanígy volt 1919 „az 1917-es nagy orosz forradalom utójátéka”, ugyanolyan tragikus eredménnyel, 25 Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. (A Történettudományi Intézet kiadványai II.) Teleki Pál Tudományos Intézet. Bp. 1948. Kimondottan 1848-as tematikájú tanulmánya: A jobbágybirtok problémái 1848–1849-ben. 311–396. 26 Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790–1848. (A Történettudományi Intézet kiadványai III.) Teleki Pál Tudományos Intézet. Bp. 1948. A műről S. Sándor Pál által írt bírálatot lásd Valóság 4. (1948) 256–259. 27 S. Sándor Pál: A jobbágykérdés az 1832/36-os országgyűlésen. A Miniszterelnökség Centenáris Osztálya támogatásával. Bp. 1948. 8. 28 Fitz József: A magyar nyomdászat 1848–1849. (Hungária-könyvek 13.) H. é. n. [Bp. 1948.] 29 Európa tavasza 1848. Szerk. Fejtő Ferenc. Bp. É. n. A francia eredeti: 1848 dans la monde, le printemps des peuples. Éd. François Fejtő. Paris 1948.
