Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
HERMANN RÓBERT 487 illetve Steier Lajos, Thim József, Miskolczy Gyula, Viszota Gyula eredményeire. A kötet kb. egyötöde a reformkori előzményeket foglalja össze, ezt követi a forradalom és szabadságharc korrekt eseménytörténeti leírása. Eckhardt általában kerüli az állásfoglalást a vitás kérdésekben, sőt a nyílt értékelés is távol áll tőle, de például az árulás vádját Görgeivel szemben egyértelműen politikai konstrukciónak tartja. Lényeges, hogy kronologizálása 1848 szeptemberétől elsősorban a hadiesemények dinamikáját követi, s a hazai belpolitika alakulását csak másodlagos kérdésnek tekinti. Németh Andor, a két világháború közötti időszak népszerű életrajzi munkáinak szerzője Előhang negyvennyolchoz című művében 23 az európai és a magyar ese mények közötti összefüggéseket hangsúlyozza: a magyar reformkort az általános európai fejlődés vonalába illeszti be. Noha a bevezetőben dicshimnuszt zeng a marxi módszerről, munkájától távol áll a korabeli marxista munkák bikkfanyelvezete. Jó stílusban írja meg a magyar reformkor és az európai Vormärz párhuzamos történetét, s a magyar negyvennyolcat is belehelyezi az európai forradalmi mozgalmak, különösen a Lajtán túli terület politikai fejődésének folyamatába. Nem véletlen, hogy a kötet érdemi része a bécsi forradalom leveréséig és a december eleji trónváltozásig terjed. Jegyzetanyag és irodalomjegyzék híján nehezen megállapítható, hogy a szerző milyen munkákból dolgozott, de az eseménytörténetnél időnként primitív hibákat vét, így például a trónváltozásról szóló vitában (alighanem Horváth Mihály munkája nyomán) fellépteti a vak Wesselényi Miklóst – aki akkor már két hónapja Gräfenbergben volt. A vidéki, de országos köztörténeti tematikájú kiadványok közül kiemelkedik Lengyel Alfréd győri levéltáros népszerű összefoglaló munkája a magyar jobbágyfelszabadítás folyamatáról az 1711–1848 közötti időszakban.24 A jelentős szakirodalmat és a Győr megyei vonatkozások tekintetében levéltári anyagot is mozgósító, jegyzetek nélküli kiadvány végkövetkeztetésében az 1848-ban létrejött nemzeti egységet méltatja, amikor „az osztályérdekek feloldódtak nagy nemzeti feladatok izzó légkörében és a magyarság azelőtti széthúzó elemei összefogtak, s együttes akarattal megvetették alapját az igazi nemzetállamnak”. Egyaránt kiemeli Széchenyi, Deák, Wesselényi, Kölcsey és Kossuth érdemeit, s a jobbágyfelszabadítás kapcsán nem a fennmaradó problémákat, hanem a társadalmi átalakulás gyökeres és visszafordíthatatlan mivoltát hangsúlyozza. A Teleki Pál Tudományos Intézet két 1848-as tematikájú kötettel jelentkezett. Az egyik a kiváló agrár- és társadalomtörténész Szabó István válogatott 23 Németh Andor: Előhang negyvennyolchoz. [Bp. 1948.] 24 Lengyel Alfréd: A magyar jobbágyság felszabadulása 1711–1848. Eredeti kútfők, hazai és külföldi forrásmunkák alapján, valamint a Győrmegyei Levéltár anyagának felhasználásával. Kiadja Győr- Moson vármegye közönsége a magyar szabadságharc százéves jubileuma alkalmából. Győr 1948.
