Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében
PüSKI LEVENTE 389 mandátummal, illetve 43,5%-os aránnyal rendelkezett, mellyel messze a törvényhozás legerősebb tényezőjének számított. Önállóan tehát semmiképp sem alakíthatott volna kormányt, de a hőn óhajtott többséghez csupán kevés kellett, ami a disszidensek és néhány pártonkívüli támogatásával könnyen megvalósíthatóvá vált. 34 Valójában már csak két kérdés szorult tisztázásra. Január második felére Bethlennek lényegében véve kész elképzelése volt a választójog átalakításáról, s terveit a kisgazda politikusok elé tárta. Amint az várható volt, antidemokratikus módosításai (különösen a vidéki nyílt választójog visszahozatala), éles kritikákat váltottak ki, de a választójog kérdésében nem született mindenkire kötelező egységes álláspont. Pragmatikus nyelvre lefordítva ez azt jelentette, hogy Bethlennek nem kötötték meg a kezét a későbbiekre vonatkozóan, és nyugodtan előállhatott saját reformterveivel, ennek viszont az volt az ára, hogy azok pártbeli támogatására sem nyújtottak garanciát. Eközben a kormányfő saját pozícióját erősítendő továbbra is az egyesülést szorgalmazta. Ezt az agrárius-konzervatívok, ahogy korábban, úgy most is készek lettek volna elfogadni, de végül Nagyatádi már tárgyalt álláspontja győzött, amit Bethlenék és a disszidensek kénytelen-kelletlen, de tudomásul vettek. A konkrét előkészületek jegyében január 25-én olyan határozat született, hogy a párt Keresztény Kisgazda Földmíves és Polgári Pártra módosítja a nevét,35 majd január 30-án egyértelművé vált, hogy formálisan nem fúzió lesz, hanem csatlakozás. 36 A belépések végül túlnyomórészt február 2-án megtörténtek, s ezzel elindult a párt átformálásának folyamata. A képviselők párthovatartozása alapján jól feltérképezhető, pontosan hogyan is állt össze az új tömörülés. A csatlakozók gerincét a Klebelsberg Kuno vezette disszidensek alkották, igaz, pontos számukat nem könnyű meghatározni, hiszen a tagságról nem vezettek formális nyilvántartást, és más pártokhoz hasonlóan az ő esetükben is zajlott bizonyos fluktuáció. Így például Pallavicini György ekkor már apósa, Andrássy Gyula oldalán folytatott ellenzéki tevékenységet, Teleki Pált pedig 1921 februárja, a már tárgyalt kormányzati blokk szétesése után a közvélemény nem disszidensnek, hanem pártonkívülinek tekintette. Bár a 16 disszidensből 14 követte a miniszterelnököt a Kisgazdapártba, a bethlenista konzervatív tábor nem volt egyenlő velük. A kormányfőnek több híve maradt a pártonkívüliek között, sőt korábban ő maga is ide és nem a disszidensekhez tartozott.37 Bizonyos politikai körökben eredetileg 34 Ebből a szempontból téves az az elemzés, amely a Kisgazdapártot a tárgyalt időszakban a parlamenti többség birtokosaként állítja be. Lásd Bethlen István titkos iratai. S. a. r., bev. Szinai Miklós – Szűcs László. Bp. 1972. 14–20. 35 Sipos J.: Az Egységes Párt és az 1922-es választások i. m. 187–188. 36 Uő: Nagyatádi Szabó István i. m. 1017–1027. 37 Bethlen István az első nemzetgyűlésben pártonkívüliként politizált és nem a disszidensek vezetőjeként, lásd Romsics Ignác: Bethlen István i. m. 114. Vö. Magyarországi pártprogramok 1919–1944. Szerk. Gergely Jenő – Glatz Ferenc – Pölöskei Ferenc. Bp. 2003. 58.
