Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében
VÉGJÁTÉK ÉS KEZDET 388 a Kisgazdapárt szétverésével vagy egyfajta behódolással fog járni, ezért egyértelműen elutasították azt. Pontosabban úgy fogalmaztak, hogy fúzióról nem lehet szó, de más politikusok, pártok csatlakozását nem utasítják el. Maga Nagyatádi egy szeptember 5-ei, kalocsai pártgyűlésen így fogalmazott: „Sokan hangoztatják az egységes pártalakításnak szükségességét. Mi már megcsináltuk az Egységes Pártot, azonban sokan voltak, akik nem érezték jól magukat a mi köreinkben, kiváltak és újabb pártot alakítottak. Egyes pártok kedvéért eszméinket soha fel nem adjuk, és nem engedjük magunkat beolvasztani sehova sem.”29 Bár 1921 kora őszén Bethlen egy korrupciós botrány nyomán erőteljesebb nyomás alá próbálta helyezni Nagyatádi Szabó Istvánt,30 így sem sikerült elérni a párt felbomlasztá sát. Mellesleg nem zárható ki, hogy a kisgazdapárti politikusok maguk is átlátták, hogy politikai téren addig értékesek, amíg együtt marad a párt, hiszen az adott nemzetgyűlési erőviszonyok mellett, pusztán a KNEP-re és a disszidensekre építve nem lehetett kormányképes nemzetgyűlési többséget létrehozni. A miniszterelnök azonban egyelőre folytatta addigi tervének a megvalósítását, melynek jegyében 1921. október 21-ei pécsi beszédében újra az egyesülést szorgalmazta. 31 A beszéd elmondásának idején zajlott le IV. Károly második sikertelen visszatérési kísérlete, ami jelentős mértékben módosította a politikai helyzetet. A királykérdés átmenetileg centrális rendezőelvvé vált, s ilyen körülmények között megvalósíthatatlannak tűnt, hogy kisgazdapárti képviselők nagyobb számban hagynák ott a pártjukat azért, hogy egy oldalra kerüljenek a karlista táborral. Ráadásul utóbbiak a trónelfoglalási kísérlet kudarcáért elsődlegesen a kormányzót és a miniszterelnököt tartották felelősnek, így végképp irreálissá vált, hogy őket be lehessen vinni az új pártba.32 Bethlen ennek ellenére ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, s hogy na gyobb nyomatékot adjon neki, december elején kihagyta Nagyatádit a kormányából. A miniszterelnök végül december végén vonta le azt a konzekvenciát, hogy elsődlegesen a Kisgazdapártra és a disszidensekre kell építenie. December 21-én Klebelsberg Kuno társaságában megjelent a párt rendezvényén, Nagyatádi pedig ellengesztusként kijelentette, hogy nem akar egyoldalú „kisgazda uralmat”, igaz hozzátette, hogy változatlanul csak bővítésről lehet szó. Január első felében azután a közeledés újabb megerősítést kapott.33 Az események ilyetén alakulása egyébként jól igazodott az aktuális nemzetgyűlési erőviszonyokhoz. 1922. január végén a Kisgazdapárt 95 29 Uo. 331.; A kérdést részletesen elemzi Sipos József: Nagyatádi Szabó István i. m. 991. 30 Az úgynevezett Esküdt-ügy politikai hátterére nézve lásd Barta R.: Az Egységes Párt i. m. 331.; Romsics I.: Bethlen István i. m. 142. 31 Barta R.: Az Egységes Párt i. m. 332. 32 Andrássyék december végén egyértelműen ki is jelentették, hogy az adott körülmények között lehetetlen az egységes párt létrehozása. Sipos J.: Nagyatádi Szabó István i. m. 998. 33 Uo. 994–998.
