Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
JESZENSZKY GÉZA 35 kielégítését – ezt követeli meg egy nagyobb, nemzetek fölötti egység létrehozásá nak szükségessége Közép- és Délkelet-Európában.” 109 A memorandum először komoly figyelmet keltett a Foreign Office-ban, de a szakértők, elsősorban Namier, sikerrel semlegesítették Amery érveit. Namier félresöpörte Amery aggályait, arra hivatkozva, hogy „Ausztria–Magyarország felbomlása nem fogja növelni az európai államok számát, csupán határaik fognak észszerűbbé válni. [...] Szerbia helyére Jugo-Szlávia fog lépni, míg Erdély Nagy-Románia részévé válik, s a jövőben egyik állam sem okoz majd gondokat. Lengyelország és Ukrajna megjelenésének oka nem Ausztria–Magyarország felbomlása, hanem Oroszország összeomlása”. A német–osztrákok szerinte szívesen csatlakoznak majd Németországhoz, és csak akkor mennének bele a javasolt föderációba, ha abban vezető szerepük lenne. Ezt nemcsak a többi nemzetiség ellenezné, de Angliának sem lenne érdeke, mert ez nem ellensúlyozná Németországot, „csak tovább növelné az Oroszország összeomlása által előidézett nehézségeket”. Namier egyedül Csehország és Magyarország határai és belső viszonyai kérdésében számolt komplikációkkal, de ezeket nem egy új föderációval, hanem a Nemzetek Szövetsége stabilizáló befolyásával látta megoldhatónak. Harold Nicolson részletes kommentárja a csehszlovák, román és délszláv igények teljesítése mellett érvelt, és nem látta értelmét az Amery-féle érdekes, de absztrakt spekulációknak. Eldöntendőnek tekintette azonban a következő elvi kérdéseket: „(1) A békerendezésben egyenlő mércével akarunk-e igazságot tenni és alkalmazni bizonyos általunk vallott elveket, vagy az lesz a felfogásunk, hogy valamennyi kétséges esetben ellenségeinknek – a németeknek és a magyaroknak – kell a rövidebbet húzniuk? (2) Az általunk létrehozni javasolt új államoknak a jelen háború előtt szükségesnek tekintett stratégiai és gazdasági alapokon kell-e majd állniuk [azaz gazdasági és katonai megfontolások, nem pedig az etnikai viszonyok alapján fogják-e megállapítani a határokat], vagy a Nemzetek Szövetsége olyan valós tényező lesz, ami új lapot nyit az európai politikában, épp úgy, ahogy egykor a városi vagy állami rendőrség létrehozása szükségtelenné tette a házakon a vasredőnyt?” Az irathoz fűzött megjegyzések szerint az ellenérvek nemcsak Graham helyettes államtitkárt győzték meg, de a külügyminisztert is, noha Balfour helyettese, Cecil kezdetben „komoly rokonszenvet” mutatott Amery nézetei iránt. 110 109 The Austro–Hungarian Problem. L. S. Amery memoranduma, 1918. okt. 20. A Balfour-nak címzett kísérőlevél dátuma 1918. okt. 22. FO 371/3136/17223, 296–310. A memorandum magyar fordítása: Egy előrelátó angol javaslat Közép-Európa föderatív rendezésére. Leo Amery memoranduma, 1918. okt. 20. Közli Jeszenszky Géza. archív NET . XX. századi történeti források 17. (2017) 6. sz. (https://bit.ly/2C77CLf, letöltés 2018. okt. 20.) 110 Uo. Namier és Harold Nicolson (Arthur Nicolson fia) november 7-ei kommentárjai, Cecil és Balfour dátum nélküli megjegyzése és számos kézjegy. A memorandum belső visszhangjának ismertetését (kisebb pontatlanságokkal) lásd Rothwell, V. H.: British War Aims i. m. 248–249.
