Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Jakab Réka: A pápai Neumannok. Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához
339 Jakab Réka A PÁPAI NEUMANNOK Adalékok a 19. századi családi karriertörténetek kutatásához* Bevezető Az „üveges zsidó” ősatyától a dualizmus kori üveggyárosig és a malomipari nagyvállalkozóig ívelő családi karriertörténet korai szakaszának néhány fejezete a pápai zsidóság gazdaság- és társadalomtörténetét tárgyaló kötetemben külön-külön már megjelent.1 A könyv csaknem valamennyi fejezetében felbukkanó Neumann Ábrahám kereskedő szerteágazó tevékenységét és a későbbi családtagok gazdasági vállalkozásait immár együtt, összefüggéseiben vizsgálva lassacskán kibontakozott nem csupán Neumann Ábrahám, hanem egy család több generációjának gazdasági karriertörténete is.2 A Neumann család gazdasági tevékenységének története – jelenlegi ismereteink szerint – 1799-től, Ábrahám első ismert gazdasági akciójától 1906-ig, Frigyes haláláig és cégének eladásáig terjed.3 E bő száz év alatt a család négy generációjának tagjait azonosíthatjuk aktív gazdasági szereplőkként, akik a korukra alkalmazható definíciók és kritériumok szerint vállalkozóknak tekinthetők. Az első három generáció tagjai egymást kiegészítő, feltételező és eltartó gazdasági tevékenységet űztek, azaz egy kiterjedt családi vállalkozás szereplői voltak, az utolsó generáció tagjai pedig már önálló tőkés nagyvállalkozók. A pápai Neumannok négy generációjáról szóló esettanulmány adalékokkal kíván szolgálni a hazai 19. századi vállalkozástörténeteket bemutató és modellező magyar gazdaságtörténet-írás számára. A családi gazdasági karriertörténet felrajzolásával és a család társadalmi stratégiájának felfejtésével egyúttal reflektálni * Tanulmányomat Bácskai Vera (1930–2018) emlékének ajánlom. 1 Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom-és gazdaságtörténete, 1748– 1848. Bp. 2014. A monográfia egy mezővárosi zsidó közösség gazdasági tevékenységét mutatta be, a mintegy száz év során ott élt családok vagy egyének nagyon változatos és szerteágazó tevékenységének összképeként. 2 Az időben előre haladva egyre kevesebb levéltári forrásra támaszkodhatunk, mivel az úrbéri viszonyok megszűnése után az uradalmi levéltár már nem szolgál adatokkal, a család, illetve a családtagok levéltára pedig tudomásom szerint nem maradt fenn. 3 A tanulmányban elsősorban a családi karriert megalapozó Neumann Ábrahám tevékenységét mutatom be. Az őt követő két generáció tagjainak vállalkozásai még egy összetett, közös családi vállalkozás részének tekinthetőek, majd a fiaik (a negyedik generáció) szintjén az életpályák elválnak. A család tagjainak 20. századi történetére csak kitekintésszerűen utalok, hiszen Frigyes halálával a gazdasági karriertörténet véget ért. századok 153. (2019) 2. szám
