Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Ribi András: A fehérvári káptalan és keresztes konvent országos hatáskörű hiteleshelyi eljárásai a gyakorlatban
RIBI ANDRÁS 335 a peres eljárások menetéről; sem az oklevélnyerő, sem pedig az udvar nem igényelte ezen adatok írásba foglalását. Természetesen ennek a megoldásnak is voltak fokozatai. Például amikor Bucsányi Osvát megkapta Korlátkő várát és annak Pozsony, illetve Nyitra megyei tartozékait, annyit még megemlítettek az oklevélben, hogy melyik királyi ember hol kísérte a fehérvári káptalan kiküldöttjét. 97 Találkozhatunk olyan esettel is, amikor egyetlen dátumot ismerünk, de az ügy részleteibe nem nyerhetünk bepillantást: Csaplári Demetert 1448. június 15-től fogva vezette be a fehérvári káptalan Sörédi István kúriai kiküldött társaságában újonnan szerzett Somogy és Győr megyei birtokaiba, de az iktatott birtokok sorrendje és a részletes menetrend már nem ismert.98 Ennek valamivel részletgazda gabb megoldása volt az, amikor az eljárás kezdetét még megadták, de aztán csak időhatározókkal jelölték a folytatást. A már említett, Ország Mihály és Losonci László részére juttatott Szécsényi örökség négy megyét érintett: Nógrádban megkapták Szécsény, Somoskő és Hollókő várait, Hevesben Gyöngyös mezővárost, Hontban Visk és Rimaszombat oppidum okat, Nyitra megyében pedig Tapolcsány várát és ezek felsorolt tartozékait. Az eljárásnál a fehérvári keresztes konvent részéről György (III.) crucifer működött közre. Királyi emberként három személyt említ a jelentés: ahogy az az eljárás részletezéséből később kiderült, Balog István volt jelen Nógrád és Hont megyében, Balai György Hevesben, Emőkei László pedig Nyitrában. Érdekes módon a birtokba vezetés a földrajzilag középen található Nógrád megyében vette kezdetét 1482. április 30-án. A szöveg szerint „először” Balog István közreműködésével végigjárták az itteni várakat, majd a Hont megyei mezővárosokat is. Ezután „hasonlóképpen” Balai Györggyel keletre fordulva Gyöngyös alá mentek, „továbbá” pedig Emőkeivel befejezték az eljárást Nyitra megyében.99 Végül vannak olyan, igen-igen szűkszavú oklevelek is, amelyekből egyik információ sem nyerhető ki: hiába iktatott a káptalan Rozgonyi János tárnokmester és fiai részére 1470-ben öt különböző megyében fekvő birtokokat, és hiába nevezett meg a jelentés három királyi embert is, sem utóbbiak megyéhez kötésére, sem az eljárás itineráriumára nem utal semmi a szövegben. 100 Hogy mennyire rugalmasnak bizonyultak az országos hatáskörű hiteleshelyek az ügyek írásba foglalása terén, az mutatja, hogy adott esetben egyazon kedvezményezett számára is kiállíthattak különböző részletességű privilégiumokat rövid idő leforgása alatt. Mátyás király 1470. március 9-ei parancsára két északkelet-magyarországi várat és számos birtokot kellett a fehérvári káptalannak iktatnia Rozgonyi János részére, melyről két oklevelet is kiállítottak. Az első, kizárólag 97 1446. okt. 8. (DL 102 828.) 98 1448. jún. 30. (DL 107 544.) 99 1482. máj. 19. után (DL 59 684.) 100 1470. márc. 20. (DL 16 975.)
