Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Géra Eleonóra: Budai nők a hatóságok előtt a 18. század elején
GÉRA ELEONÓRA 275 teremtmény, nem szabad a férfiakkal azonosnak tekinteni, a bírósági kihallgatás könnyen rossz hírbe keverheti. A polgármester és Keppeler városbíró élesen szembe került a Wabler családot támogató tanácsosokkal, s a történtek mögött nyílt pártoskodást sejtettek.27 Ezen kívül a férj magát a bírósági eljárást is aránytalanul súlyosnak ítélte meg az elhangzott, egyetlen tanú által vallott kijelentésekhez képest. Ez utóbbi megállapításban igazat kell neki adni, mások ugyanis mondtak még cifrábbakat is a város vezetőire súlyosabb következmények nélkül. 28 A férjet helyettesítő feleség a felettes hatóságok előtt Előfordult azonban olyan eset, amikor a családfő távollétében azonnali intézkedésre volt szükség, ekkor a feleség vette a kezébe az ügyeket, de hangsúlyozottan a férje nevében és az ő tudomásával. A férj akadályoztatása vagy az asszony tekintélyesebb pártfogója esetén a feleség a családfő felhatalmazásával és kifejezett kérésére helyettesként léphetett fel még a felettes hatóságok felé is. Azonban a férj felhatalmazása sem jelentette feltétlenül azt, hogy asszonya személyesen keresi fel a hatóságokat, hanem inkább megbízottat küldött, aki a hivatalos ügyekben képviselte az álláspontját. A személyes megjelenést igénylő meghallgatásokra azok a nemes vagy polgárasszonyok sem mentek el mindig maguk, akik képesek voltak saját nevükben beadványokat beküldeni. A nők alacsonyabb műveltsége és tapasztalatlansága a hivatalos ügyintézésben nem hagyható figyelmen kívül, de inkább a jó hírüket féltve mondtak le a meghallgatáson való személyes megjelenésről, mint például az említett ifjabb Wablerné. Amennyiben a polgárasszonyok hirtelen nem találtak megbízottként őket segítő férfi rokont vagy családi barátot, felkereshették a polgármestert vagy valamelyik tanácsost, aki tolmácsolta társainak az asszony kívánságát, és nem hivatalos minőségben képviselte is őt. A városatyák kötelességének tekintették, hogy a segítségüket kérő polgárasszonyok, özvegyek, árvaleányok előtt, ha azok megfelelő hangnemben adták elő a kívánságaikat, atyai védelmezőként lépjenek fel, és ellenszolgáltatás nélkül vegyék pártfogásukba őket. Más megbízott személy szolgálataiért cserébe pénzt vagy szívességet vártak viszonzásul. Kivételesen indokolt esetben az asszony a család érdekében, szigorúan a férj felhatalmazásával, írásban jelentkezhetett a hatóságoknál. Az asszony neve alatt benyújtott folyamodvány elkészítéséhez azonban gyakran írnok segítségét vették igénybe, aki ismerte az írásbeli kommunikáció alapvető szabályait. A budai orvosdoktorral azonos nevű Lorenz Stocker a harmincadhivatalnál dolgozott 27 „das ein Weibsbildt qua creatura fragilis keinen ordentlichen Mannß Persohn, geschweigens Gerichts incorporirte Herrn zu diffamiren fechig ist” BFL IV.1014.b. Anton Wabler a Törvényszékhez (1722). 28 BFL IV.1014.b. Wablerné sértegetési ügye (1722).
