Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Géra Eleonóra: Budai nők a hatóságok előtt a 18. század elején
BUDAI NŐK A HATÓSÁGOK ELŐTT A 18. SZÁZAD ELEJÉN 276 kövezetvám-felügyelőként (Mauthbeschauer), amíg idős emberként – 75 évesnek mondta magát – teljesen el nem veszítette a látását. Buda visszafoglalásától szolgált, közben túlélte a pestist, munkaképtelen állapotba kerülve másban nem reménykedhetett, mint a bérhátraléka kifizetésében.29 A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben, amikor a pestiszárlatok léptek a hadi veszély helyébe, a kamarai hatóságok pénz hiányában a végsőkig próbára tették az alkalmazottak türelmét. Stocker felesége, sikertelen beadványait követően két alkalommal személyesen utazott Pozsonyba a Magyar Kamarához. Ott 1709-ben a sírva rimánkodó asz szonynak a 607 forintnyi hátralékról kiállították ugyan a fizetési rendelvényt, de még 1712-ben is vártak a kifizetésre. Ekkor az asszony a helyzethez illően, csorgó könnyekkel és a legmélyebb nyomorát ecsetelve, igen meghatóan mutatta be az Udvari Kamara hivatalnokainak küldött beadványában családja kilátástalan helyzetét.30 Az Udvari Kamarára rossz fényt vetett volna, ha hagyja az állítólag bevétel nélkül maradt családot nyomorogni, mikor a férj 34 év szolgálat után vakult meg. A hatóságok, ha a kérelmezők között választani kellett, tekintetbe vették, hogy tartósan beteg emberről van-e szó, és a kiskorú gyermeket nevelőket is előrébb sorolták a listán. Stockeréknek volt gyermeke, ezzel és a magatehetetlen férj gondozásával indokolta a feleség, hogy miért nem áll munkába ő. A Krisztus öt sebére esedező asszonyt az Udvari Kamara nem küldte el, hanem felszólította a Magyar Kamarát, hogy legalább részletek kiutalásával siessenek a bajba került család segítségére. Stockerné Udvari Kamarának küldött folyamodványai mögött olyan személy állhatott, aki tökéletesen ismerte a kancelláriai stílust és a kedvező elbíráshoz szükséges „hívószavakat”. A kézírás megegyezik az asszony aláírásával, emellett szokatlanul szép, határozottan nőies, vagyis feltételezhetjük, hogy valóban a sajátja. A tartalma és stílusa alapján mégis arra gondolhatunk, hogy a férje vagy más hivatalnok diktálhatta a szöveget. 31 A budai kaszárnyában borbélyként dolgozó Johann Baptista Cassin és felesége nem ismerte ki magát ilyen jól a császári adminisztráció útvesztőiben, ezért gondolták úgy, hogy a személyes utánajárással meggyorsíthatják a bérhátralék kiutalását. Cassinnak ugyanis az 1709 novembere és 1711 októbere közötti 811 forintot nem 29 Stocker a visszafoglalt terület adóztatásának előkészítésében kulcsszerepet játszott, mivel a császári szolgálatba kerülése előtt kereskedőként dolgozott a Keleti Társaságnál, hosszabb ideig Konstantinápolyban élt, ezért jól kiismerte magát a törökök által használt adórendszerben és jól beszélt „tótul”. 1687 júniusa előtt nevezték ki császári vámszemlésznek, a határozatban a neve Stocherer alakban szerepel. Oross András: Máskép(p). Udvari kamarai tanácsosok jelentései a Magyar Királyság töröktől vis z szafoglalt területeiről (1687−1690). Kézirat. 11. 30 „Euer Kay. Maytt. muß ich armst-betrübter Weib mit herabflissenden Thränen hiemit supplicando in allertieffster demuth wehemütigst vortragen, waß gestalten mein altererlebt 75 Jähriger Ehewürth Lorentz Stockher.” ÖStA FHKA HFU 7. Jan. 1712. (Kt. 1045. [r. Nr. 466] fol. 82.) 31 ÖStA FHKA HFU 7. Jan. 1712. (Kt. 1045. [r. Nr. 466] fol. 80−89.)
