Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Géra Eleonóra: Budai nők a hatóságok előtt a 18. század elején
BUDAI NŐK A HATÓSÁGOK ELŐTT A 18. SZÁZAD ELEJÉN 274 családfőként a feladata, inkább példás pénzbírsággal, 100 tallérral igyekezett cselekvésre bírni a tehetetlen családfőt és neveletlen feleségét. Összehasonlítási alapul szolgáljon a következő adat: a többszörösen elítélt Rost bognárra egy fogadós súlyos bántalmazása, hajának kitépése és sértegetése után 12 tallér bírságot szabtak ki, amit rögtön 9 tallérra mérsékeltek. A pénzbírság nagyságát tehát két tényező befolyásolta: az asszonyok csip-csup vádaskodásával nem nagyon foglalkoztak a korabeli ítélkezők, minősített esetekben azonban a férfiaknál jóval súlyosabb bírsággal, büntetéssel sújtották őket, pontosabban a férjüket, aki nem volt képes megregulázni a feleségét. A fogadós Filtz tehetetlenségére némileg magyarázatként szolgálhat, hogy asszonya szép vagyont vitt a házasságba, vagyis erre hivatkozva otthon nagyobb szava lehetett.25 Példás szigorral léptek fel azzal az asszonnyal szemben is, akit addig vert egy budai férfi, amíg a nőnek el nem tört a karja. A tanúk állítása szerint a nő – mai szóval élve – zaklatta a férfit, mindenhová követte, folyamatosan szidalmazta, majd attól sem riadt vissza, hogy haragosa házának ablakán köveket dobáljon be. A forrásokban név nélkül szereplő, vélhetően szegény asszony nem tudott volna pénzbírságot fizetni, ezért őt a szigorú megrovás mellett vasra veréssel, vagyis tisztességének elveszítésével fenyegették meg. 26 Filtzné megátalkodott természete ellenére sem kapott saját nevére szóló idézést a városatyák színe elé. Ennek ismeretében érthető, miért keltett akkora közfelháborodást s torkollott kisebb belpolitikai botrányba a városi ügyész, Mayer szokástól eltérő intézkedése az ifjabb Wablernével szemben. A kedélyeket felkorbácsoló, lényegében teljesen banális beszélgetés 1722 tavaszán hangzott el. Az ifjabb Wablerné Pestről utazott hazafelé, amikor a repülőhídon szóba elegyedett egy budai polgárral, aki kertjének eladásáról tájékoztatta. Az asszony válaszában Keppeler városbíró és a polgármester hivatali visszaéléseire célzott, s az említett személyeket gazembereknek nevezte. A beszélgetőtárs figyelmeztette a szabad szájú asszonyt, hogy polgárné így nem beszélhet. A nő azzal vágott viszsza, hogy ha ilyenek a polgárok, akkor ő inkább vadállat lenne. A felháborodott serfőző azonnal jelentette az esetet, s Wablerné saját személyében idézést kapott a törvényszék elé. A császári lakáj Franz Anton Wabler, a tanácsos Wabler unokaöccse, azonnal sérelmezte, hogy az asszonyt úgy hívták törvénybe, mintha nem volna férje. Beadványában külön kiemelte, hogy az asszonyszemély esendő 25 Később az összeget 75 tallérra mérsékelték, s a pénztelen időkre tekintettel megengedték a büntetés borban való törlesztését a szüret után. A büntetést, jelen esetben a pénzbírság összegét, mindig az elkövető társadalmi állásának és anyagi lehetőségeinek megfelelően szabták ki. A következő évben tragikus hirtelenséggel, végrendelet nélkül elhunyt Filtzné tekintélyes magánvagyonnal rendelkezett, egyetlen leánya egy 3⁄4 fertály nagyságú szőlőt és 1000 forintot örökölt, illetve a családfő engedélyezte, hogy nagykorúsága idején tetszése szerint beköltözhessen a három vízivárosi házuk egyikébe. BFL IV.1002.z. A Nr. 255. 26 Jk. 61., 925., 968., sz.; BFL IV.1002.a. Buda Város Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek 1702. aug. 30. 3. köt. 531. p.; IV.1002.z. A Nr. 255.
