Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata
VÁRKONYI GÁBOR 259 volt hajlandó egybekelni Thökölyvel. A bécsi udvarban – ahol a házasságok magától értetődő módon szolgálták a dinasztia politikai érdekeit – azt várhatták ettől a frigytől, hogy az egy évtizede forrongó magyarországi belpolitikai helyzetet stabilizálhatja. Thököly személyes ambíciói teljesültek, az 1681-es országgyűléssel együtt Magyarországon ismét helyreállhat a béke. A magyarországi politikai közvélemény is a béke helyreállításának, a haza javára tett lépésnek tartotta az esküvőt. Gyöngyösi István, Wesselényi Ferenc egykori titkára szimbolikus költeményben ünnepelte Thököly Imrét és Zrínyi Ilonát, amelyben a házasság a béke megteremtőjeként nyert értelmet. 27 Háború vagy béke, ez a súlyos teher nehezedett Zrínyi Ilona vállára, hiszen minden forrás arra utal, hogy az ő döntésének következménye lehet a magyarországi belpolitikai helyzet stabilizálódása. Az Oszmán Birodalom háborús szándéka minden közép-európai politikus számára egyértelműen látszott, a fő kérdés már csak az volt: még a támadás megindulása előtt a csaknem másfél évtizedes háborús helyzetet fel lehet-e számolni Magyarországon? Zrínyi Ilona meghajolt a politikai érvek előtt, de garanciákat akart és kapott is. Az természetes, hogy a házasság előkészítése során végig ragaszkodott az uralkodói engedélyhez, ami gyakorlatilag I. Lipót egyértelmű elvárásának a kifejezése volt. A házasság így a király akaratának a teljesítése, Zrínyi Ilona alattvalói hűségének bizonyítéka. Azonban ezt valamilyen formában kiegészítette Sobieski III. János lengyel király garanciája is, aki 1682 márciusában fogadta Zrínyi Ilonát. Az utazásról csak a Zrínyi Ilonának kiállított útlevél, valamint egy titkosírással írt levél tanúskodik. Az utazást a częstochowai pálos kolostorba tett zarándoklattal leplezték, de a titkosított levél egyik részlete egyértelművé teszi a valós célt: „a 29(k) 25(i) 41(r ) 10(á) 30(l) 33(n) 11(á) 30(l) kellett lenni”.28 Amíg további dokumentumok nem kerülnek elő erről az utazásról és tárgyalásról, addig a házasság létrejöttében a lengyel szálat sem tudjuk pontosabban megismerni. Az azonban tény, hogy a lengyelországi út után felgyorsultak az események, és 1682. június 15-án Munkácson megtartották Thököly Imre és Zrínyi Ilona esküvőjét. Zrínyi Ilona második házasságának belpolitikai háttere azonban még ennél is bonyolultabb. 1682. augusztus 9-én, alig két hónappal később Esterházy Pál elvette a nála huszonnégy évvel fiatalabb Thököly Évát.29 A két házasság sok rokon vonást mutat. Mind a kettő egyértelműen politikai házasság volt, azzal a különbséggel, hogy míg Zrínyi Ilona özvegyként bizonyos mértékben és korlátok között ugyan, de képviselhette saját és gyermekei érdekeit, addig a házasodási életkort éppen 27 Gyöngyösi István: Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága. In: Gyöngyösi István összes költeményei I–IV. Közzéteszi Badics Ferencz. (Régi magyar költők tára) Bp. 1914–1937. II. 229. 28 R. Várkonyi Á.: A fejedelem gyermekkora i. m.163. 29 Bubics Zsigmond – Merényi Lajos: Herczeg Esterházy Pál nádor 1635–1713. (Magyar Történeti Élet rajzok) Bp. 1895. 207.
