Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Várkonyi Gábor: Házasság és nyilvánosság a 17. századi Magyarországon – a társadalmi tér vizsgálata
HÁZASSÁG ÉS NYILVÁNOSSÁG A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON – A TÁRSADALMI TÉR VIZSGÁLATA 260 elérő Thököly Évának nem volt választási lehetősége. Mind a két házasság felekezeti szempontból vegyes házasság volt, katolikus és protestáns vallású felek kerültek egymás mellé. Bár a kutatás még nem tárta fel teljesen e két párhuzamos házasság hátterét, azt sejthetjük, hogy időzítésük és létrejöttük szorosan összekapcsolódott a kor politikai és társadalmi konfliktusaival. A nyilvánosság számára ezek a házasságok mind felekezeti, mind politikai szempontból az egyetértést, a katolikus és protestáns arisztokrácia egymással való megbékélését hirdethették. Gyöngyösi István korábban idézett elbeszélő költeménye Thököly Imre frigyével kapcsolatban nyíltan ki is mondta: a békét, a politikai és felekezeti csatározások befejezését várták tőle. Míg Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága a szerelem politikai és felekezeti korlátokat is legyőző hatalmáról, addig Esterházy Pál és Thököly Éva frigye a házastársak egymás közötti konfliktusairól vált ismertté. 30 Mind II. Rákóczi György, mind pedig Thököly Imre házassága egy igen sok elemből álló társadalmi térben valósult meg. Henri Lefebvre elmélete szerint a társadalmi tér nem más, mint a társadalmi kapcsolatrendszerekben realizálódó „formák” együttese.31 Ebből következik, hogy a tér a társadalom számára nem egy adott ke retrendszer, amelyet megtölt, hanem éppen fordítva, a társadalom hozza létre saját értékrendszere alapján. A társadalmi interakciókban jönnek létre és rögzülnek azok a szabályok, amelyek a tér használatáért és fenntartásáért felelnek. Lefebvre több kérdés köré csoportosította a társadalom és tér viszonyrendszerét fejtegető gondolatait. Ezek közül a számomra legfontosabbak, hogy: vajon a teret gyakorlatias társadalmi tevékenység alakítja, ahol az átformált tájnak (landscape), emlékműveknek vagy épületeknek jelentésük van; vagy elfoglalhatja-e a teret egy társadalmi csoport. 32 A narrativista irányzathoz hasonló módon Lefebvre is különös hangsúlyt fektet a nyelv szerepére a társadalmi tér létrejöttében. „Minden nyelv térben helyeződik el [...], minden diszkurzus állít valamit egy térről”33 – mondja Lefebvre. 30 Esterházy Pál Árva várának ostroma után vitte magával a kiskorú Thököly lányokat, Katalint, Máriát és Évát. Már maga az átélt ostrom, az apa halála, testvérük, Imre menekülése olyan gyermekkori trauma volt a Thököly lányok számára, amely egész életükben meghatározó lehetett. R. Várkonyi Ágnes írja: „De tudták már ekkor is sokan, hogy a gyermekek sohasem voltak valójában engedelmes felnőttek, hanem bonyolult módon, belső világuk és környezetük törvényei szerint formálódott ki szellemük. Örökre velük marad, amit gyermekként megéltek a maguk világa szerint, és felnőtt korukban is hatalmas erővel igazgatja cselekedeteiket.” Lásd R. Várkonyi Á.: A fejedelem gyermekkora i. m. 290. Thököly Éva számára a nála jóval idősebb Esterházy Pál feltehetőleg mindig az a „katona” volt, aki felelős apja haláláért, a család romlásáért. Ez a gyermekkori élmény, a Thököly család szétesése – amelynek szeretetteljes életéről Keczer Ambrus naplója is beszámol – magyarázatot ad arra, hogy miért volt konfliktusokkal terhelt ez a házasság. 31 [...] even though space is neither a subject nor an object but rather a social reality – that is to say, a set of relations and forms”. Henri Lefebvre: Production of Space. Oxford‒Cambridge (USA) 1991. 116. 32 Pl. „Do the space formed by practical-social activity, whether landscapes, monuments or buildings have meanings? Can the space occupied by a social group [...]?” Lefebvre, H.: Production of Space i. m.131. 33 „Every language located in a space. Every discourse says something about a space [...].” Lefebvre, H.: Production of Space i. m. 132.
