Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
LENGYEL TüNDE 239 Az arisztokrata és nemes fiúk közül csak kevesen tanultak egyetemen. Kivételt képeztek az egyházi pályára készülő fiatalemberek, akiket viszont rendszerint nem családjuk, hanem az egyház (rend) küldött külföldi iskolába. Néhány nemes származású ifjú egy-két évet is eltöltött egy vagy akár több egyetemen, ahol elsősorban jogot hallgatott. A legtöbbnek viszont csak a nevét találjuk meg az egyetemek matrikuláiban, a beiratkozáson kívül nem kívántak behatóbban megismerkedni a tudományokkal. A magyarországi nemesség többsége még a 17. században, sőt, még később is inkább az udvari nevelés mellett döntött, mert fiaik későbbi karrierjéhez elégségesnek találták a felkészülést ebben a környezetben, megfelelőnek ítélték erkölcsi, műveltségi és társadalmi/társasági erőterét.15 Persze, itt is eltérő véleményekkel találkozhatunk: míg Geszty Ferenc a [nemesi] fiúk tudományra való tanítását feleslegesnek tartotta, mert a tudományossággal nem tudnak hasznára válni a hazának, addig Esterházy Miklós megítélése szerint „az Isteni félelem és igaz okoskodás s tudomány nélkül közelebb járunk a barmokhoz, mint az Isten hasonlatasságához, az kire teremtettünk“. 16 Esterházy legidősebb, István nevű fia nevelését pontosan nyomon tudjuk követni apja testamentumainak és instrukcióinak alapján. Az első végrendeletben az apa meghagyta, ha már ő nem lenne, István hétéves korában kilenc társával (alumnus), egy praeceptor és egy prefektus társaságában a nagyszombati jezsuitáknál kezdje meg tanulmányait. Később az „udvara” kibővült egy udvarmesterrel (vagy pappal) az élen, továbbá a praeceptor és prefektus mellett két inas és nyolc vele egykorú ifjú társaságával. A továbbtanulás következő állomása Bécs volt, ahol Istvánnak három vagy négy évet iskolában, majd legalább két évet a császári udvarban kellett volna eltöltenie. 22 éves korában lett volna apja szerint érett az uralkodó szolgálatába lépni, de István esetében még egy itáliai és németországi út is szóba került. Megjegyzendő, hogy Esterházy a többi fia mellé sokkal kisebb, csak három társból és egy prefektusból álló kíséretet rendelt, és a pénzügyi fedezetet is sokkal szerényebbre szabta. 17 Esterházy 10 gyermeke közül öt lány volt, de csak kettő élte meg a felnőttkort, három még csecsemőkorban meghalt. Két lányt is nevelt felesége, Nyáry Krisztina Thurzó Imrével köttetett első házasságából. Közülük Erzsébet Esterházy Miklós első házasságából született fia, István felesége lett, Krisztina pedig 10 éves korában elhunyt.18 A felnőttkort megélt négy lány neveltetéséről és tanulmányairól nem maradt feljegyzés. Ugyanúgy nem rendelkezünk adatokkal Thurzó György nádor hét, felnőttkort megélt lányának tanulmányairól sem, miközben egyetlen 15 Uo. 309. 16 Duchoňová, D.: Palatín Mikuláš Esterházy i. m. 380. 17 Uo. 384–386. 18 Az Esterházyak családi naplója. Közli Szilágyi Sándor. Történelmi Tár 1888. 209–224., itt: 210–212.
