Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
ESETTANULMÁNY A KORA ÚJKORI NŐI MŰVELTSÉG KÉRDÉSÉHEZ 238 és állandó törődést igényelt. A földesúrnak számos kötelezettsége volt, amelyet teljesítenie kellett, méghozzá minden nap. A férfiak, akik addig a gazdaság irányításával foglalkoztak, harcba vonultak, illetve a politikai ügyek miatt gyakrabban tartózkodtak távol otthonuktól. Az így gazdátlanul maradt udvarok, birtokok, uradalmak felügyelete a feleségekre hárult, és a feladat nem érhette őket felkészületlenül. Ez az úgymond kényszerhelyzet fontos impulzus lehetett egy hosszantartó, lassú, de folyamatos gondolkodásmód-változás megindulásában a nő és a férfi társadalmi szerepének megítélését illetően. A nemes fiúk tanulására és taníttatására vonatkozólag konkrét adataink vannak, mert szüleik írásba foglalták, mit várnak el fiaik oktatása terén. A praeceptornak írt instrukciók, a levelezés, valamint a fiúk naplói viszonylag pontosan tükrözik, melyek voltak egy nemes férfi pályafutásához szükséges, elmaradhatatlan ismeretek.12 A Kavalierstour már kevesebbeknek adatott meg, de ez talán az zal magyarázható, hogy a költségeket, amelyeket a nemes ifjak külföldi utazása megkövetelt, nem minden szülő tudta (vagy akarta) vállalni. Nem mindenki volt meggyőződve arról sem, hogy az anyagi befektetés megtérül, és az ifjak a külhonban szerzett tapasztalatokat később hasznosítani tudják. Mások viszont egyenesen elutasították az efféle utazást, mert csak felesleges szórakozásnak, kellemes időtöltésnek vélték.13 A különböző főúri és fejedelmi udvarok látogatása és hosszabb vagy rövidebb szolgálat valamelyik főúrnál általános része volt az előkelő ifjak neveltetésének. Némely kisfiú már kamaszkor előtt inasként látott el szolgálatot a főúri udvarban, majd étekfogóként vagy katonaként olvadtak bele az udvari társadalomba, megtapasztalva ennek minden fortélyát. A 16. század végétől szerte Európában előtérbe került a formális iskolai tanulás. A családok fiaikat – felekezetük szerint – valamelyik katolikus vagy protestáns iskolába küldték, ahol több vagy kevesebb osztályt végeztek el, s ezután adták őket az udvari szolgálatra. 14 12 A témában kiemelkedő tanulmányokat (további irodalom feltüntetésével) lásd Toma Katalin: Ná dasdy István európai tanulmányútja. A Kavalierstour alkalmazása a magyar főúri nevelési gyakorlatban. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16–17. században. Szerk. G. Etényi Nóra – Horn Ildikó. Bp. 2005. 192–214.; Fazekas István: Batthyány I. Ádám és gyermekei. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon. „adott Isten hozzánk való szeretetéből... egy kis fraucimmerecskét nekünk“. Szerk. Péter Katalin. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 19.) Bp. 1996. 91–114.; Koltai András: Batthyány Ádám. Egy magyar főúr és udvara a XVII. század közepén. Győr 2012. 304–329.; Ring Orsolya: Thurzó Imre neveltetése. Sic Itur ad Astra 12. (2001) 1–2. sz. 33–51. Összefoglalva lásd Kalmár János: A 17. századi magyar világi főnemesség neveléséhez. In: Barokk. Történelem – Irodalom – Művészet. Különszám 2010. 125–138.; Anna Fundárková: Význam vzdelania a študijných ciest v rode Pálffyovcov v 16. – 17. storočí. [A műveltség és tanulmányi utak jelentősége a Pálffy családban a 16–17. században.] Historický časopis 58. (2010) 3. sz. 393–414.; Duchoňová Diana: Palatín Mikuláš Esterházy. Dvorská spoločnosť a aristokratická každodennosť. [Esterházy Miklós nádor. Udvari társadalom és a főnemesi mindennapok.] Bratislava 2017. 379–402. 13 Toma K. : Nádasdy István i. m. 193–194. 14 Koltai A. : Batthyány Ádám i. m. 304–305.
