Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
LENGYEL TüNDE 237 kötődik, de a hívők megtérítésének új stílusa is. Legerősebb fegyvere az a hihetetlen készsége volt, amellyel műveltségét a hitvitákban használta. Nem mindennapi irodalmi tehetség volt. Nyomtatásban megjelent prédikációiban számos fontos témához hozzászólt, többek között az ideális asszony példaképét is felvázolta. 9 A leányok nevelését alapvető feladatnak tartotta, nemcsak azért, mert az ország lakosságának a fele nőkből áll, hanem mert meglátása szerint a férfiak jó nevelése is az asszonyoktól függ. Meggyőződése, hogy a férfiak választása az erkölcsös vagy a züllött élet között az anyáktól függ, akik az első nyolc évben irányítják fiaik neveltetését. Nem is beszélve arról, hogy a jó és szeretetteljes „szent házasság csendes állapotja is a leányok nevelésén áll: mert a rosszul nevelt leány menyegzője holtig való galyiba”. 10 Pázmány szerint a kislányokat hatéves korukban már arra kell ösztönözni, hogy megtanulják a legfontosabb asszonyi munkákat – „az orsó, rokka forgatását, szövést, fonást, recekötést, varrogatást, hogy idejét tisztességesen, gyönyörűségesen, hasznosan tölthesse. Mind leány korában szüleinél, mind házassága után szerelemes uránál szükség, hogy a leány tanuljon étkecskéket főzni. [...] Sokan úgy ítélik, hogy nem jó írni és olvasni tanulni a leánynak, mert félő, hogy az olvasásból gonoszt tanuljon, és olyanokat ne írjon, amiket nem kellene. De én [Pázmány] üdvösséges dolognak ítélem, hogy a keresztyén leány mindjárt kisded korában vagy értelmes öregasszonytól, vagy élemetes jámbor istenfélő embertől olvasni tanuljon, és a szép dolgok olvasásából tökéletes erkölcsöket vegyen”. 11 Persze nem mindegy, mit olvasnak a leányok – Pázmány a háborúról, csatázásokról szóló vagy szerelmes históriákat tartalmazó könyveket ítélte károsnak, mert azok halálos mérgekként fejtik ki hatásukat. Tehát a 17. század elején már természetesnek tűnik, hogy a lányokat olvasásra és írásra tanítják. Ennek konkrét racionális oka volt. A mohácsi vereség után kialakult politikai és főleg háborús szituáció gyökeresen megváltoztatta az egész ország életét, és az idealizált, otthon ülő, rokka pergetéssel és imádsággal foglalkozó asszony képét háttérbe szorította a mindennapok túlélésére törekvő, sokoldalú, határozott nő alakja. Fontos tényező, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, hogy a magyarországi nemesi társadalom vidéken élt, életstílusa ehhez idomult. Tagjai a városokban csak átmeneti ideig tartózkodtak, a gazdálkodás és a társasági élet központjai a vidéki mezővárosokban vagy falvakban épített kastélyok, udvarházak voltak. Értelemszerűen a mindennapi élet is az uradalom, a gazdaság körül forgott. A birtokok és a földesúri família működtetése komoly hozzáértést 9 Pázmány Péter: Mint kell a keresztyén leányt nevelni. In: Pázmány Péter művei. Szerk. Tarnóc Márton. Bp. 1983. 1021–1042. 10 Uo. 1023. 11 Pázmány P.: Mint kell a keresztyén leányt nevelni i. m. 1027.
