Századok – 2019
2019 / 2. szám - NŐI KOMMUNIKÁCIÓS MÉDIUMOK, TEREK ÉS RITUÁLÉK A 16–18. SZÁZADBAN - Lengyel Tünde: Esettanulmány a kora újkori női műveltség kérdéséhez. Elvárások, lehetőségek, határok
ESETTANULMÁNY A KORA ÚJKORI NŐI MŰVELTSÉG KÉRDÉSÉHEZ 236 jellemét, 2 aminek valóságértékét még a sírfelirat, valamint a halotti beszéd zsá nerének jellegzetességeit ismerve sem szeretném kétségbe vonni. Gondolok itt az elhunyt dicséretes tetteinek felsorolására,3 élete kiemelkedő eseményeinek ismer tetésére – tudván, hogy azok a „halottakról csak jót” elvének szem előtt tartásával születtek. A magyar történetírás el is fogadta a „nagyasszony” fogalmat, amely egyesíti a vallásos, hű feleség, gondos anya és munkás gazdasszony tulajdonságait, egy ideális nőt/asszonyt mutat be, aki mindenben meg tud felelni a kor által megszabott elvárásoknak.4 A korabeli irodalom sem hagyta figyelmen kívül a témát, s gyakran teljesen ellentétes véleményt is képviselt az említett nagyasszonyok kizárólagos jótulajdonságait illetően.5 Csak két példát említek, amelyekről feltételezhető, hogy eljutottak a széles közönséghez, így hatással lehettek a magyar olvasók gondolkodására. A magyar nemesi könyvtárakban gyakran felbukkan Antonio de Guevara akcitániai püspök könyve, amelyet Draskovits János fordított le magyar nyelvre. 6 A püspök, aki V. Károly spanyol király udvari prédikátora volt, a „jó” asszonyokat becsben tartotta: „Az mely embernek jámbor és tökéletes asszony felesége van, az mind marhájában [vagyonában] gyarapodik, s mind pedig tisztességében növekedik”.7 Témánkkal kapcsolatban érdekes az az elmélkedése, ahol kifejti, hogy valójában a nők is ugyanolyan jó tudósok lehetnek, mint a férfiak. Hogy ez mégsem így van, annak az okát a lustaságukban és az erkölcseik romlásában látta. „A mostani asszonyállatok a régi dicséretes asszonyállatok erkölcsétől igen elfajzottak, csak a hiúságban, és a hitvány gyönyörűségben töltik az időt, azt, amelyet a régi asszonyok a könyvek írására és olvasására adtak”. 8 A korszak gondolkodói közül magasan kiemelkedik Pázmány Péter bíboros és esztergomi érsek alakja. Nevéhez nemcsak az ország katolikus megújhodása 2 Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok. Bp. 1982. 6–7. 3 Magyar nyelvű halotti beszédek a XVII. századból. Kiad., jegyz. Kecskeméti Gábor. Bp. 1988. 18. 4 Várkonyi Gábor: „Nekem azt kell tennem, amit mások akarnak...“. Arisztokrata nők és közélet a kora újkori Magyarországon. In: A nők világa. Művelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Fábri Anna – Várkonyi Gábor. Bp. 2007. 128. 5 A témával kapcsolatban két tanulmányban elemeztem a korabeli irodalom álláspontjait, lásd Lengyelová Tünde: Rodové stereotypy v novoveku. [Nemi sztereotípiák az újkorban.] In: Na ceste k moder nej žene. Kapitoly z dejín rodových vzťahov na Slovensku. [Út a modern nőhöz. Fejezetek a gender-kapcsolatokról Szlovákiában.] Szerk. Dudeková Gabriela et al. Bratislava 2011. 21–35.; Lengyelová Tünde: Žena očami svetských a cirkevných autorov v Uhorsku v období ranénho novoveku. [A kora újkori nő a világi és egyházi szerzők szempontjából.] In: Dějiny žen aneb Evropská žena od středověku do 20. století v zajetí historiografie. [A nők története, avagy az európai nők a középkortól a 20. századig a történetírás rabságában.] Ed. Čadková Kateřina – Lenderová Milena – Straníková Jana. Pardubice 2006. 469–484. 6 Antonio de Guevara: Horologii Principum. Az fejedelmek oraianak masodik koenyve. Graz 1610. 7 Uo. 4–5. 8 Uo. 114.
