Századok – 2019
2019 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Ольга Владимировна Хаванова: Усердие, честолюбие и карьера. Чиновничество в монархии Габсбургов в эпоху просвещенного абсолютизма (Dinnyés Patrik)
221 TÖRTÉNETI IRODALOM témaválasztása, mind a felhasznált irodalom révén az itt bemutatott kötet hidat képez a román és a magyar történetírás között: románul ismerteti a magyar szakirodalom legjelentősebb eredményeit, a források újszerű elemzése által pedig bőven tud újat mondani a magyar történészeknek is. Adinel Dincă munkája számos területen hoz új meglátásokat, ezek közül az egyházmegye alapításának folyamatként való bemutatása, a püspöki kancelláriára, a vikáriusi intézményre és az erdélyi szász telepesek egyházszervezetére vonatkozó megállapítások a legértékesebbek. Mindamellett, hogy a bemutatott könyv néhány pontja kétségtelenül tökéletesíthető, elsősorban az utóbbi évtized historiográfiájának feldolgozása révén, Adinel Dincă munkája megkerülhetetlen az erdélyi egyházmegye középkori története iránt érdeklődő szakemberek számára. Kovács Mihai Ольга Владимировна Хаванова УСЕРДИЕ, ЧЕСТОЛЮБИЕ И КАРЬЕРА Чиновничество в монархии Габсбургов в эпоху просвещенного абсолютизма Indrik, Moszkva 2018. 360 oldal A magyar historiográfia szempontjából különösen szerencsés, amikor a magyar történelmet is jól ismerő, külföldi szerző dolgozza fel a Habsburg Monarchia történetének egy időszakát. Jelen esetben a Habsburg Monarchia középszintű, központi, hivatali adminisztrációjának professzionalizálódása a téma a 18. század második felében, a szerző pedig a korszak magyar történelmét kiválóan ismerő orosz történész. Habár egy külföldi szerző külföldön megjelent munkáját választottuk ki (magyar címe: Szorgalom, ambíció és karrier. Hivatalnokok a felvilágosult abszolutista Habsburg Monarchiában), az Orosz Tudományos Akadémia professzorát, a Szlávtudományok Intézetének igazgatóhelyettesét, Olga Vlagyimirovna Khavanovát a magyar szakma számára nem kell különösebben bemutatni, hiszen munkásságával aktívan jelen van a 18. századi magyar történelem kutatásában. A monográfiában Olga Khavanova elsősorban nem egy-egy hivatalnok teljes karrierjét rekonstruálja, hanem sokkal szélesebb mezsgyén mozogva általános képet kíván adni a korabeli hivatali pályákról, kiemelt figyelmet szentelve például a mobilitásnak vagy a patrónus–kliens viszonynak úgy, hogy több tucat példából szemezget nagyszerű érzékkel. A munkához felhasznált források elsősorban bécsi és budapesti levéltárakból, kézirattárakból származnak (Österreichisches Staatsarchiv; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára). A hivatkozott szakirodalom német, angol, orosz és magyar nyelvű, ami érthető, hiszen a szerző az említett nyelvekben jártas. A keményfedeles monográfia borítóján a sötétzöld szín dominál, fedőlapján pedig Martin van Meytens svéd festő képe látható, amely a Szent István-rend első, 1764-es beiktatási ceremóniáját ábrázolja. A könyv hátoldalán a Szent István-rend kiskeresztje kapott helyet, míg az előzéklapon egy ismeretlen hivatalnok feljegyzésének piszkozata látható. Tartalmát tekintve a könyv szerzői előszóból, bevezetőből, öt fejezetből, befejezésből és végül rövidítés-, helység- és névmutatóból áll. Külön említésre méltó az a néhány idézet, amely az egyes fejezetek vagy alfejezetek elején kapott helyet, a főszövegben eredeti nyelven (latinul, németül vagy éppen magyarul), orosz fordításuk a lábjegyzetek között található.
