Századok – 2019

2019 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Ольга Владимировна Хаванова: Усердие, честолюбие и карьера. Чиновничество в монархии Габсбургов в эпоху просвещенного абсолютизма (Dinnyés Patrik)

221 TÖRTÉNETI IRODALOM témaválasztása, mind a felhasznált irodalom révén az itt bemutatott kötet hidat képez a ro­mán és a magyar történetírás között: románul ismerteti a magyar szakirodalom legjelentő­sebb eredményeit, a források újszerű elemzése által pedig bőven tud újat mondani a magyar történészeknek is. Adinel Dincă munkája számos területen hoz új meglátásokat, ezek közül az egyházmegye alapításának folyamatként való bemutatása, a püspöki kancelláriára, a viká­riusi intézményre és az erdélyi szász telepesek egyházszervezetére vonatkozó megállapítások a legértékesebbek. Mindamellett, hogy a bemutatott könyv néhány pontja kétségtelenül töké­letesíthető, elsősorban az utóbbi évtized historiográfiájának feldolgozása révén, Adinel Dincă munkája megkerülhetetlen az erdélyi egyházmegye középkori története iránt érdeklődő szak­emberek számára. Kovács Mihai Ольга Владимировна Хаванова УСЕРДИЕ, ЧЕСТОЛЮБИЕ И КАРЬЕРА Чиновничество в монархии Габсбургов в эпоху просвещенного абсолютизма Indrik, Moszkva 2018. 360 oldal A magyar historiográfia szempontjából különösen szerencsés, amikor a magyar történelmet is jól ismerő, külföldi szerző dolgozza fel a Habsburg Monarchia történetének egy időszakát. Jelen esetben a Habsburg Monarchia középszintű, központi, hivatali adminisztrációjának professzionalizálódása a téma a 18. század második felében, a szerző pedig a korszak magyar történelmét kiválóan ismerő orosz történész. Habár egy külföldi szerző külföldön megjelent munkáját választottuk ki (magyar címe: Szorgalom, ambíció és karrier. Hivatalnokok a felvi­lágosult abszolutista Habsburg Monarchiában), az Orosz Tudományos Akadémia professzo­rát, a Szlávtudományok Intézetének igazgatóhelyettesét, Olga Vlagyimirovna Khavanovát a magyar szakma számára nem kell különösebben bemutatni, hiszen munkásságával aktívan jelen van a 18. századi magyar történelem kutatásában. A monográfiában Olga Khavanova elsősorban nem egy-egy hivatalnok teljes karrierjét rekonstruálja, hanem sokkal szélesebb mezsgyén mozogva általános képet kíván adni a korabeli hivatali pályákról, kiemelt figyel­met szentelve például a mobilitásnak vagy a patrónus–kliens viszonynak úgy, hogy több tucat példából szemezget nagyszerű érzékkel. A munkához felhasznált források elsősorban bécsi és budapesti levéltárakból, kézirattárakból származnak (Österreichisches Staatsarchiv; Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára). A hivat­kozott szakirodalom német, angol, orosz és magyar nyelvű, ami érthető, hiszen a szerző az említett nyelvekben jártas. A keményfedeles monográfia borítóján a sötétzöld szín dominál, fedőlapján pedig Martin van Meytens svéd festő képe látható, amely a Szent István-rend első, 1764-es beiktatási cere­móniáját ábrázolja. A könyv hátoldalán a Szent István-rend kiskeresztje kapott helyet, míg az előzéklapon egy ismeretlen hivatalnok feljegyzésének piszkozata látható. Tartalmát tekintve a könyv szerzői előszóból, bevezetőből, öt fejezetből, befejezésből és végül rövidítés-, helység- és névmutatóból áll. Külön említésre méltó az a néhány idézet, amely az egyes fejezetek vagy alfejezetek elején kapott helyet, a főszövegben eredeti nyelven (latinul, németül vagy éppen magyarul), orosz fordításuk a lábjegyzetek között található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom