Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
JESZENSZKY GÉZA 19 hozták a cári birodalom által kötött titkos politikai szerződéseket (köztük a Konstantinápolyt Oroszországnak, Erdélyt pedig Romániának biztosítót), a hónap végén pedig általános fegyverszünetet javasoltak a hadviselőknek. A Központi Hatalmak ezt elfogadták, és december 5-én meg is állapodtak egy tíznapos fegyvernyugvásban, amelyet azután meghosszabbítottak. Ennek hatására december 9-én az egyesített román–orosz haderő is fegyverszünetet kötött Focșaniban. Ezek az antant számára drámai események egyszerre igen vonzóvá tették az Ausztria– Magyarországgal kötendő különbéke gondolatát. Teljes katonai győzelemre ekkor nem lehetett számítani, Oroszország káoszba látszott hullani, így valóban úgy tűnt, hogy a jövőben Németországgal szemben csak a Monarchia képezhet ellensúlyt.59 Seton-Watsonék kampánya és főként hetilapjuk hatására a brit köz vélemény elhitte, hogy a nacionalista magyarok tántoríthatatlan ellenfelei minden komolyabb belső átalakulásnak, ezért a Foreign Office addig komolytalannak tekintette a Függetlenségi Párt nevében fellépő, Magyarországnak a háborúból történő kiválását felvető megkereséseket.60 Most azonban érdeklődéssel fordult Károlyi Mihály személye felé, aki 1917. november végén Svájcban kereste a béke lehetőségét. Sir Horace Rumbold svájci brit követ (1897 és 1900 között Bécsben volt másodtitkár) engedélyt kapott, hogy fogadja az ellenség prominens ellenzéki vezetőjét, de mire az engedély megérkezett, Károlyi már hazautazott. A svájci angol hírszerzés vezetőjén keresztül azonban el tudta juttatni régi ismerőséhez a békével és a Monarchia föderációvá történő átalakításával kapcsolatos nézeteit. 61 Az antant számára kedvezőtlen hadi helyzetben Eric Drummond, Balfour magántitkára 1917 végén memorandumban fejtette ki, hogy Németországot kis szláv államokkal nem lehet majd kordában tartani, de erre egy átalakult Habsburg Monarchia képes lehetne. Ebben a német és a magyar rész mellett autonómiája lenne Csehországnak, tagja lenne az autonóm Lengyelország és egy autonóm Jugoszlávia, benne Szerbiával.62 Hasonló megközelítést képviselt a Háborús Kormány tagja, Jan Christiaan Smuts tábornok, Lloyd George feltétlen híve és ugyancsak bizalmasa. 63 59 Rothwell, V. H.: British War Aims i. m. 162–163. 60 Jeszenszky G.: Elveszett presztízs i. m. 288–289., 293–294. 61 Károlyi életrajzírójának a genfi tárgyalásokról adott részletes beszámolója nem lát érdemleges antant-hajlandóságot. Lásd Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Bp. 1978. 234–238. Wilfried Fest szerint viszont Károlyi javaslatai kapóra jöttek a felosztást ellenzőknek, lásd Fest, W.: Peace or Partition i. m. 163–165. 62 Drummond memoranduma, 1917. dec. 12. FO 800/200, 86–88. Részletesebb ismertetése Arday Lajos: Economics Versus Nationality. British plans for re-shaping East-Central Europe in 1917–1919. Angol Filológiai Tanulmányok / Hungarian Studies in English 11. (1977) 167. Vö. Calder, K. J.: Ori gins i. m. 124.; Rothwell, V. H.: British War Aims i. m. 163–164. 63 Jan Christiaan Smuts (1870–1950) dél-afrikai búr származású politikus. Sikerrel harcolt az angolok ellen az angol–búr háborúban (1899–1902), de a békekötés után a két gyarmatosító nép szoros együttműködésének volt a híve. A világháború első hónapjaiban a Német-Délnyugat-Afrikát elfoglaló
