Századok – 2019
2019 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg magyar tábornokainak kutatásáról (1787–1815)
NAGY-L. ISTVÁN 191 az ulánusokról szóló 84, a vértesekről és karabélyosokról szóló első kötet 80 fő adatait tartalmazza (néhány átfedéssel). A vizsgált adatok köre Réfinél is remekül felépített, egységes szerkezetű, társadalom- és hadtörténeti elemzésre kiválóan alkalmas. Eredményeit folyó szövegként közli. A huszárok esetében a szerző el is végezte ezeket az elemzéseket, a vértesek, karabélyosok és ulánusok esetében még nem. A huszártörzstiszteknél kapott adatok a tábornoki kar esetében kiváló öszszehasonlító vizsgálatra adnak alkalmat. A széles forrásbázisra és szakirodalomra támaszkodó vizsgálat jelen szempontból azért is fontos, mert a vizsgált mintegy 400 törzstiszt nagy része elérte a tábornoki rangot, így nem csupán korszerű módszerekkel feltárt adatok állnak rendelkezésre, hanem a forrásbázis jelentős része már a kutatói tapasztalat tárgya, ami a forrásfeltárás egy részét megkönnyíti. Réfi Attila munkája elsőrangú adatokat szolgáltat a tábornoki vizsgálatokhoz, az összehasonlító elemzéshez, és egyben módszertanilag fontos. Áttérve a nemzetközi történettudományi eredményekre, az első fontos munka Georges Six 1934-ben megjelent, kétkötetes életrajzi lexikona,36 amely a francia forradalom és a napóleoni császárság tábornokait és admirálisait veszi számba a teljesség igényével. A klasszikus életrajzi lexikon formájában megírt, rendkívül értékes munka közli a tábornokok születési és halálozási helyét, időpontját, kitér a családra, részletezi a katonai pályafutást, előléptetéseket, kiemelkedő haditetteket, kitüntetéseket. Nem találhatunk sem társadalom-, sem hadtörténeti elemzést az adatokhoz kapcsolódóan, de ez egy 1934-ben megjelent könyv esetében nem is várható el. Six munkája azonban már messze túllépett a korábbi lexikonok színvonalán, adataiban egységes szerkezetű, így már alkalmas lehetne az elemzések elvégzésére. Forrásait sem közli részletesen, viszont adatai kiállták az idő próbáját, így teljes mértékben hitelesnek tekinthetők. Kurt von Priesdorff monumentális, tíz kötetre rúgó munkájában vizsgálta Poroszország tábornoki karát a kezdetektől 1867-ig.37 A német történelem vészterhes időszakában napvilágot munka ideológiai befolyásoltságtól sajnos nem mentes, mindezek mellett akkoriban meglepően korszerűnek számító, egységes elvek alapján felépülő, hihetetlenül adatgazdag alkotás. Egy rövid, általános bevezetőt követően tíz részre tagolva hozza a tábornoki életrajzokat. Az egyes részek (korszakok, Teil elnevezéssel) nem illeszkednek a kötetekhez, hivatalos kötetszámozás sincs. Minden korszak kapott egy általános bevezetőt, amelyben a korszak hadművészetének, illetve a porosz hadsereg történetének hátterét rajzolta meg a szerző. 36 Georges Six: Dictionnaire biographique des généraux et amiraux français de la Révolution et de l’Empire: 1792–1814. Paris 1934. 37 Kurt von Priesdorff: Soldatisches Führertum I–X. Teil. Hamburg 1937–1942.
