Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején
ZSOLDOS ILDIKÓ 145 lépéséből arra következtethetünk, hogy Kristóffy József csekély támogatottsággal bíró platformjához tartozott. Sajnálatos módon Károlyi Györgyre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre olyan „én-dokumentumok”, melyekből megtudhatnánk, hogy Kristóffynak csupán a személyével, vagy inkább a programjával, kiemelten választójogi reformtervezetével (esetleg mind a kettővel) szimpatizált. Tisza István a Fejérváry-kormányt annak első négy hónapjában – a konspiráció módszerét alkalmazva – elszántságra, határozottságra, erődemonstrációra sarkallta. Amikor azonban a „darabontkormány” túllépve kezdeti közvetítő szerepkörén kísérletet tett saját pártjának megalakítására, központi programponttá téve a Kristóffy által szorgalmazott választójogi reformelképzelést, szembefordult vele. A választásra jogosultak körének jelentős kiterjesztése ugyanis veszélyeztette a politikai hatalmat birtokló társadalmi csoportok érdekeit. 104 Károlyi György és Kristóffy politikai szövetségét bizonyítja az a tény is, hogy a grófot 1906. április 4-én az uralkodó fiumei és magyar–horvát tengerparti kormányzóvá nevezte ki, ráruházva a fiumei tengerészeti hatóság elnökségét is. 105 Mivel e megbízását a Fejérváry-kormány végnapjaiban kapta, hivatalát már nem foglalhatta el. 106 Károlyi István az 1905. június 18-án hivatalba lépő Fejérváry Gézával nyilvános színtéren elsőként képviselőházi szűzbeszédekor konfrontálódott. Az 1889-es véderőtörvény-javaslatot bíráló – politikai értékét tekintve jelentősnek nem mondható – felszólalásában gúnyos megjegyzéseket tett az akkor honvédelmi miniszterként tevékenykedő katonatisztre. „Hogy a honvédelmi minister urtól, a ki Magyarországon született talán, mert nem tudom bizonyosan, hogy itt született-e?.... (Derültség.) Engedelmet kérek, de én nem akarok tréfálni, mert az ügy igen komoly. (Helyeslés.) A honvédelmi minister urtól – mondom – ki életének legnagyobb részét, mint katona, a hadseregnél töltötte, ép ugy, mint attól a diplomatától, a ki 30–40 évet a külföldön töltött s a ki e miatt nem ismerkedhetett meg a magyar viszonyokkal s a magyar nemzet aspiratioival, nem kivánhatom, hogy az itteni viszonyokat ugy ismerje s tudja, mint az olyan ember, a ki e hazában lakik; ezért vele szemben türelemmel kell lenni”107 – tett kísérletet Károlyi a miniszter nevetségessé tételére. Fejérváry azzal vágott vissza, hogy Károlyitól ugyan nem lehetne tapintatot tanulni. A gróf – folytatva a személyeskedő 104 Ehhez részletesebben lásd Pölöskei F.: A Szabadelvű Párt i. m. 194–197. 105 MNL OL P 2226 Lad. I. No. 1/b Hivatali működéssel kapcsolatos iratok 1834/ME I. Miniszterelnöki értesítés a kinevezésről, 1906. ápr. 5.; Budapesti Közlöny, 1906. április 6. 1. 106 Szatmár-Németi, 1906. április 12. 3. 107 Az 1887. évi szeptember hó 26-ára hirdetett országgyülés képviselőházának naplója. VIII. kötet. Bp. 1889. 141.
