Századok – 2019

2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Zsoldos Ildikó: A Károlyiak szerepvállalásai az 1905–1906-os kormányzati krízis idején

A KÁROLYIAK SZEREPVÁLLALÁSAI AZ 1905–1906-OS KORMÁNYZATI KRÍZIS IDEJÉN 146 diskurzust – sajnálatát fejezte ki, amiért a katonatisztnek nem volt még alkalma olyan körökben megfordulni, ahol jó modort sajátíthatott volna el. A politikai elit többsége által illegitimnek tartott „darabontkormány” iránt mind a képviselőház, mind a főrendiház kinyilvánította bizalmatlanságát. A képvi­selőház felhívására a vármegyék jelentős részében „nemzeti ellenállás” bontakozott ki.108 Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága a z 1905. augusztus 3-án tartott rendkívüli közgyűlésén emelte fel elsőként tiltakozó szavát.109 A vármegye legte­kintélyesebb és legvagyonosabb családjának feje, a jelentős politikai és gazdasági súllyal rendelkező Károlyi István az ellenállási akciókat koordináló 60-as bizottság vezetőjeként aktivizálta magát. Az országban a legkitartóbbak közé tartoztak a szat­mári protestálók, akik eszközként alkotmányvédő bizottságot alakítottak, alkot­mányvédő határozatokat hoztak, ellenállási alapot létesítettek, helyenként bojkot­tot alkalmaztak. Kemény hatalmi harc folyt a Fejérváry-kormányt támogató Nagy László alispán, 1905 októberétől „darabont főispán” nevével fémjelezhető csoport és az ellenállók között. A törvényhatóság dotációját a kormány 1905. december 1-jei hatállyal szüntette meg. 1905. december 28-ára a protestálók közgyűlést hív­tak össze, amit a „darabont főispán” a csendőrség kirendelésével akadályozott meg. Károlyi Istvánnak sikerült kiprovokálnia, hogy szuronyokat szegezzenek rá. Az er­ről szóló híradás tovább növelte népszerűségi indexét. A 60-as bizottság a törvényhatóság javadalmazásának megvonását követően gróf Károlyi István nevére a Nagykárolyi Önsegélyező Népbanknál egy folyó­számlát nyitott, s a megye adófizetőit fölszólította állami egyenes adójuk 30%­ának megfelelő pénzösszeg befizetésére, hogy az ellenálló tisztviselők fizetését biztosítani tudják.110 Az „adózási hajlandóság” azonban hamar alábbhagyott. 1906. január végére kb. 80 000 koronára rúgtak a befizetések, amiből a decem­beri, januári és februári illetmények folyósítása 60 000 koronát emésztett fel.111 A 60-as bizottság február 24-ei ülésén már a bomlás kezdeti jelei mutatkoztak. Károlyi István gróf ezt megakadályozandó kijelentette, hogy az 1907. január 1-jéig elegendő tisztviselői fizetések felét magára vállalja. Az alkotmányvédő bi­zottság tagjai pedig kötelezték magukat, hogy augusztus 1-jéig állami egyenes 108 A „nemzeti ellenállás” gyakorlatilag a törvényhatósági (elsősorban vármegyei) tisztviselők és a kor­mányhatalom csatája volt. Szabó Dániel: Századfordulós azonosulásformák. Valóság 34. (1991) 11. sz. 23. 109 A szatmári protestálás értékeléséhez részletesebben lásd Zsoldos I.: Az 1905–1906-os i. m. 169– 177. 110 ANDJC PJSM 2207. cutia. Szatmár vármegye Nemzeti Ellenállást Intéző Hatvanas Bizottsága nevében gróf Károlyi István elnök felhívása. 111 A tisztviselők közül többen hitelekkel rendelkeztek. A fizetésüket folyósító Nagykárolyi Önsegé­lyező Népbank azonban nem adta ki a hitelezőknek járó fizetési hányadot, a tisztviselők pedig nem mutattak törlesztési hajlandóságot. Ezért a hitelezők pereket indítottak a vármegye ellen. Szatmár és Vidéke, 1905. december 24. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom