Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
KATONA CSETE 1223 Képes Krónika szerzője, saját megfogalmazása szerint „sokféle krónikából” ( divers is cronicis) dolgozott. 59 A Képes Krónika családjának kéziratai sokat vitatott, ám elsőrendű adatokkal szolgálnak I. András király korára vonatkozóan. Ezeket a részleteket a Budai Krónika családja nem taglalja. A Képes Krónika 89. és a 90. fe jezete ismerteti a III. Henrik német–római császárral (1046–1056) vívott 1051. és 1052. évi hadjáratok történetét. Ezek közül az előbbi – a krónikában tévesen előbb tárgyalt, ám kronológiailag valójában későbbi –, 1052. évi német támadásról őrizte meg a forrás azt az ismert anekdotát, miszerint a Pozsonyt vívó német sereg Dunán horgonyzó hajóit egy Zotmund nevű vitéz megfúrta, ezzel az ostrom megszüntetésére késztetve az ellátmány nélkül maradt német sereget: „Abban az időben a német király nagy hadsereggel ostrom alá vette Pozsony várát; meg akarta torolni a Péteren esett sérelmet, és Magyarországot a saját uralma alá akarta vetni. Sok hadigépet állított föl a vár megvívására, de nyolcheti ostrom után sem tett semmi előrehaladást. Az említett király egyébként hajóhaddal érkezett Pozsony várának ostromlására. Ekkor a várban lévő magyarok találtak egy úszáshoz roppant jól értő embert, név szerint Zotmundot, és az éj csendjében a császár hajóihoz küldték. Ő a víz alatt a hajók közelébe férkőzve valameny nyit meglékelte, s azok hirtelen megteltek vízzel. Tönkrement a németek hadereje, s így meggyengülve és erejüket vesztve visszatértek hazájukba. Sok vitéz volt Pozsonyban, de ezek közül különösen kiemelkedett Vojtek, Endre, Vilungard, Urosa és Márton, akik naponta keményen küzdöttek a németekkel.” 60 Mind az epizód cselekménye, mind a benne szereplő vitézek nevei fontos adalékokkal szolgálhatnak az általunk taglalt problémához. Két vitéz, a „főszereplő” Zotmund, valamint a többi harcossal együtt kiemelt Vilungard neve az, melyről feltételezhető, hogy óészaki eredetű, és ennél fogva varég zsoldosokat jelez. A két névről vajmi keveset tudunk, ráadásul ez az egyetlen munka, amelyben fennmaradtak. A Képes Krónikával közös forrásból dolgozó, és magvában vele azonos, ám rövidebb terjedelmű Budai Krónika nem szól a fentebb idézett részletekről, csupán annyit közöl, hogy a németek nyolc hét után felhagytak az 59 Chronici Hungarici i. m. 239. A Képes Krónika szerzőségéről legújabban (további referenciákkal) lásd Bácsatyai Dániel: Jogi műveltség, történetírás és kancellária a 14. századi Magyarországon. Történelmi Szemle 57. (2015) 607–618. 60 Képes Krónika. (Ford. Bollók János) 59. Eredeti szöveg: „Eo tempore Teutonicorum rex cum magno exercita obsedit castrum Poson volens iniuriam Petri vindicare et Hungariam suo domino subiugare. Extruxit autem multas machinas bellicas ad pugnandum castrum, et per octo ebdomadas obsidendo nihil profecit. Venerat enim predictus rex navigio ad obsidendum castrum Poson. Tunc Hungari, qui in castro erant, natatorie prudentissimum invenerunt hominem nomine Zothmund, quem noctis in silentio ad naves imperatoris miserunt, qui suba qua veniens subito aqua plene facte sunt, et potentia Theutonicorum contrita est, et sic effeminati enervatique viribus reversi sunt ad propria. Multi enim milites erant in Poson, sed precipui erant inter eos Woytech, Endre, Vylungard, Vrosa et Martinus, qui cotidie cum Teutonicis dimicabant acriter.” – Chronici Hungarici i. m. 346–347.
