Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
A VIKING, AKI MAGYAR KIRÁLYT ÖLT 1222 forduló elején írt krónikája is arról számolt be, hogy 1018-ban Kijevben „nyüzsögtek az ott futkosó dánok”.54 A Kijevi Ruszban tartózkodó varégokat az első orosz törvénygyűjtemény, a Russzkaja Pravda cikkelyei alapján különleges jogok illették meg Jaroszláv udvarában.55 A kijevi varég szolgálat és Jaroszláv fejedelem viking kapcsolatai jól ismertek mind az óorosz krónikák, mind az óészaki sagák híradásaiból. 56 András tehát minden bizonnyal találkozott varégokkal Kijevben, és teljesen logikus a feltételezés, hogy a harcosok némelyike elkísérte őt Magyarországra. Ennek igazolására ez idáig még nem történt kísérlet. Lehetséges azonban, hogy az András kíséretében szolgáló skandináv zsoldosok emlékét két – máig tisztázatlan eredetű – név formájában egy magyar forráshely is fenntartotta. A Képes Krónika „vikingjei” A 11. századi magyar köztörténeti eseményekre nézve egyik legfontosabb forrásunk a 14. századi krónikakompozíció.57 A kutatás a fennmaradt szöveg két verzióját különbözteti meg: a rövidebb, úgynevezett Budai Krónika családjába és a hosszabb, a Képes Krónika családjába tartozó kódexeket. A krónikakompozíció kéziratairól és a különböző szövegváltozatok viszonyáról számtalan munka született.58 A krónikakompozíció legrégebbi és legdíszesebb kéziratáról elnevezett 54 „Quae, sicut omnis haec provincia ex fugitivorum robore servorum huc undique confluencium et maxime ex velocibus Danis.” – Thietmari Merseburgensis Episcopi Chronicon. Hrsg. Robert Holzmann. (MGH Scriptores rerum Germanicarum Nova Series 9.) Berlin 1935. 530. 55 Szili Sándor – Szvák Gyula: A középkori orosz történelem forrásai. Egyetemi segédtankönyv. Bp. 2005. 18–25. 56 Henrik Birnbaum: Yaroslav’s Varangian Connection. Scando-Slavica 24. (2008) 1. sz. 5–25.; Samuel Hazzard Cross: Yaroslav the Wise in Norse Tradition. Speculum 4. (1929) 2. sz. 177–197. A kijevi udvar kevert jellegét erősítik az oda köthető korabeli nevek és rokoni kapcsolatok is. Laszlovszky József: Skóciai Szent Margit és az angol–magyar kapcsolatok. In: Bárány Attila – Laszlovszky József – Papp Zsu zsanna: Angol–magyar kapcsolatok a középkorban i. m. I. 76–78. 57 Chronici Hungarici compositio saeculi XIV. In: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum I–II. Ed. Emericus Szentpétery. Bp. 1937–1938. Bővített kiadása: Bp. 1999. Jegyz. Szovák Kornél – Veszprémy László. (a továbbiakban: Scriptores rerum Hungaricarum) I. 217–505.; Képes Krónika. Ford. Bollók János. Jegyz. Szovák Kornél – Veszprémy László. Bp. 2004.; Képes Krónika. Ford. Bellus Ibolya. Jegyz. Kristó Gyula. Bp. 1986. 58 Domanovszky Sándor: Praefatio. In: Scriptores rerum Hungaricarum I. 219–237.; Uő: A Budai Krónika I–III. Századok 36. (1902) 615–630., 729–752., 810–831.; Kristó Gyula: Anjou-kori krónikáink. Századok 101. (1967) 457–504.; Kristó Gyula – Makk Ferenc: Krónikáink keletkezéstörténetéhez. Tör ténelmi Szemle 15. (1972) 198–203.; Kristó Gyula: Krónikakompozíció. In: Korai magyar történeti lexikon i. m. 381–382.; Szovák Kornél – Veszprémy László: Krónikák, legendák, intelmek. Utószó. In: Scriptores rerum Hungaricarum II. 750–761.; Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Bp. 2002. 78–88.; Szovák Kornél: Utószó és irodalom. In: Képes Krónika. Ford. Bollók János. Jegyz. Szovák Kornél – Veszprémy László. Bp. 2004. 233–256.; Thoroczkay Gábor: Krónikakompozíció. In: Magyar művelődéstörténeti lexikon I–XIII. Szerk. Kőszeghy Péter – Tamás Zsuzsanna. Bp. 2006. VI. 322–324.; Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónikaszerkesztmények utóélete a késő középkorban. Századok 150. (2016) 473–499.
