Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
A VIKING, AKI MAGYAR KIRÁLYT ÖLT 1220 pontosan jelölik meg. 46 Ebből adódóan a Holm Perg 7 4to szerzői több forrás ból is tájékozódhattak a kelet-európai viszonyokról. Ilyen irányú érdeklődésüket sugallja, hogy a kéziratban található hat sagából négy (Konráðs saga , Jómsvíkinga saga, Ásmundar saga és Örvar Odds saga ) kelet-európai helyszíneken is játszódik. Mivel a Holm Perg 7 4to kéziratában három írnok kézjegyét is felfedezni vélik a kutatók,47 nem elképzelhetetlen, hogy valamelyiküknek az Oleg törté nethez hasonló kelet-európai beszámolók is rendelkezésére álltak. Ezek akár Magyarországon szolgálatot teljesítő skandináv harcosoktól is eljuthattak a mesz szi északra, mígnem eltorzított formában, bizonyos elemeket megőrizve, másokat átalakítva vagy mellőzve kerültek bele a saga ezen változatába. De van-e bármi emléke ennek a feltételezhető magyarországi szolgálatnak más forrásokban is? Vikingek Magyarországon Skandináv eredetű zsoldosokat már Géza fejedelem és Szent István király regnálása alatt is alkalmazhattak Magyarországon. A Kijevből vagy Bizáncból érkező magyarországi rusz-varég kíséret (testőrség) elméletét kidolgozó Györffy György főként Imre herceg dux Ruizorum címére, a „rusz” szóból eredeztetett „oroszi” il letőségű helynevekre, „orosz” szavunk másodlagos, „ajtónálló” értelemben használt jelentésére, valamint az analógnak vélt intézmények meglétére (kijevi druzsina, bizánci varég gárda) építette érvelését.48 Újabban több tanulmányban is részletesen foglalkoztam a kérdéskörrel, ahol a bizonyítékok összehangolatlanságára hívtam fel a figyelmet.49 Ha nem is zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy rusz-varég harcosok Géza és István alatt szolgáltak Magyarországon, a feltevést, 46 Eshter M. Metzenthin: Die Länder- und Völkernamen im Altisländischen Schrifftum. Pennsylvania 1941. 112–113.; Simek, R.: Altnordische Kosmographie i. m. 445–446., 453., 461–462.; Szántó R.: Skandináv források adatai i. m. 47 Jóhannesdóttir, Þ. E. – Óskarsson, V.: The Manuscripts of Jómsvíkinga saga i. m. 16. 48 Györffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig II. Századok 92. (1958) 573–580.; Uő: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Kurszán és Kurszán vára. Bp. 1959. 47., 60., 86–92.; Uő: István király és műve. Bp. 2013. 108., 195., 313–314., 339., 375., 379., 513.; Uő: Államszervezés. In: Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig I–II. Szerk. Bartha Antal. Bp. 1984. I. 750, 831–832. Vö. Kristó Gyula: Oroszok az Ár pád-kori Magyarországon. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Historica 67. (1980) 57–65. (Reprintben Uő: Oroszok az Árpád-kori Magyarországon. In: Uő: Tanulmányok az Árpád-korról. Nemzet és emléke zet. Bp. 1983. 191–208.); Lásd még Font Márta: Orosz-magyar kapcsolatok. In: Korai magyar történeti lexikon, 9–14. század. Szerk. Kristó Gyula – Engel Pál – Makk Ferenc. Bp. 1994. 509–510. 49 Katona Csete: Viking és nomád eredetű kísérettagok a 9–11. századi kelet-európai udvarokban. In: Micae Mediaevales VII. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Szerk. Farkas Csaba – Ribi András – Veres Kristóf György. Bp. 2018. 49–64.; Uő: Vikings in Hungary? The theory of the Varangian-Rus bodyguard of the first Hungarian rulers. Viking and Medieval Scandinavia 13. (2017) 23–60.; Uő: Viking zsoldosok a IX–XI. századi Kelet-Európában. Hadtörténelmi Közlemények 131. (2018) 4. sz. 811–833.
