Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
A VIKING, AKI MAGYAR KIRÁLYT ÖLT 1216 Snorri Sturluson – 13. századi izlandi oligarcha – Heimskringlája, mely a norvég királyok történeteit dolgozza fel.24 A Snorri unokaöccse, Sturla Þórðarson által szerzett „király saga”, a Hákonar saga Hákonarsonar norvég-lapp és finn összecsa pásai és kereskedelmi jelenetei is inspirálták Odd baltikumi kalandjait.25 Szintén a témakörhöz kapcsolódik a norvég Ohthere utazása. Ohthere egy norvég kereskedő volt, aki a 9. század végén Alfréd angolszász király (871–899) szolgálatában állt, és akinek kereskedelmi útjáról jelentést is tett. Ez a legkorábbi fennmaradt feljegyzés az északi területeken és a Baltikumban folytatott kereskedelmi tevékenységről, melyet az Örvar Odds saga szerzője szintén ismerhetett. 26 A saga intertextuális kapcsolatokat mutat más, nagyjából korabeli sagákkal is, bár sokszor kétséges, melyik történet befolyásolta a másikat. Az Olaf Tryggvason norvég király (995–1000) egyik sagájába beépített rövid legendás történet, a Norna-Gests þáttr hőse ugyanúgy tagadja meg a pogány próféciát és tér keresztény hitre, mint Odd.27 A berszerkerekkel vívott csatát Samsø-szigetén pedig, mind a dán történetíró Saxo Grammaticus, mind a Hervarar saga ok Heiðreks nevű „hajdankori” történet fenntartotta.28 A sagában felbukkanó karakterekből – Silkisif hercegnő (dróttning ) vagy Jólf vitéz ( karl ) –, valamint a víðförull („messze utazott”) jelző ből ítélve a saga szerzője ismerhette a 12. században írt, kelet-európai cselekményű Yngvars saga víðförlát is, melyben az említett szereplők szintén megjelennek. 29 A magyarországi epizód részben szintén az írott forrásokból nyert tudásanyagon nyugszik. A norvég királyok történeteinek gyűjteményében, a Heimskringlában sze replő Magnússona saga szerint a norvég király, Jeruzsálemjáró Sigurd (1103–1130) Oddhoz hasonlóan a Szicília–Jeruzsálem–Szíria útvonalat járta be, miközben áthaladt Magyarországon is. A norvég király érkezése a magyar tudományosság előtt is 24 Snorri Sturluson: Heimskringla I–III. Gaf út. Bjarni Aðalbjarnarson. (Íslenzk Fornrit 26–28.) Reyk javík 2002. Snorriról magyarul lásd Gyönki Viktória: A politikus Snorri Sturluson. Az izlandiak és a norvég királyok viszonya a középkorban. Aetas 33. (2018) 1. sz. 5–15. 25 Hákonar saga Hákonarsonar I–III. Gaf út. Þorleifur Hauksson – Sverrir Jakobsson – Tor Ulset. (Íslenzk fornrit 31.) Reykjavík 2013. I. 252–253., 271. 26 The Terfinnas and Beormas of Ohthere. Trans. Alan S. C. Cross. London 1981. Felmerült, hogy maga Odd lenne a történelmi Ohthere. Boer, R. C.: Örvar-Odds saga i. m. 102–105.; Nora Kershaw Chadwick: The beginnings of Russian history: An inquiry into sources. Cambridge 1946. 147. Ez az elmélet azonban nem talált támogatókra a modern kutatóknál. 27 Söguþáttr af Norna-gesti. In: Fornaldar Sögur Nordrlanda I–III. Gaf út. Carl Christian Rafn. København 1829. I. 311–342. 28 Saxo Grammaticus: Gesta Danorum. History of the Danes I–II. Ed. Kastren Friis-Jensen. Trans. Peter Fisher. Oxford 2015. I. 344–345.; Hervarar saga ok Heidreks konungs. In: Fornaldar Sögur Nordrlanda I–III. Gaf út. Carl Christian Rafn. København 1829. I. 419. 29 Yngvars saga víðförla. Jämte ett bihang om Ingvarsinskrifterna. Utg. Emil Olson. København 1912.; Yngvars saga viðförla. In: Fornaldarsögur Norðurlanda I–III. Gaf út. Guðni Jónsson. Reykjavik 1954. II. Angol fordítását lásd Yngvar’s Saga. In: Seven Viking Romances. Trans. Paul Edwards – Hermann Pálsson. Suffolk 1985. 44–68.
