Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
KATONA CSETE 1217 ismert.30 Az epizód azonban a két királlyal, a polgárháborús állapotokkal és a magyar szolgálatba lépő vikingekkel erőteljesen eltér a Heimskringla szűkszavú királyi itineráriumától: „Sigurd elhagyta Konstantinápolyt (...) először Bulgáriába ment, majd Magyarországon, Pannónián és Svábföldön át Bajorországba. Ott találkozott Lothár római császárral, aki remek fogadtatásban részesítette; ellátta [seregét] felderítőkkel és piacokkal, amikor bármi szükségük támadt.” 31 Szigorú szövegfilológiai alapokon azt mondhatnánk, hogy az útvonalat az Örvar Odds saga összeállítója Jeruzsálemjáró Sigurd történetéből merítette, míg az ott történteket egyszerűen kitalálta, hogy mondanivalóját – a keresztény monarchia dicsőítését – egy újabb egzotikus helyszínnel is nyomatékosítsa. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy az események viking kori, valós tapasztalatokon alapszanak, melyeket a saga szerzője összekevert vagy tudatosan átalakított. Hogy ezt a hipotézist teszteljük, fel kell mérnünk, milyen mértékben meríthetett a szerző a szájhagyomány által fenntartott történetekből és milyen ismeretekkel rendelkezett a korabeli Kelet-Európáról. Végül pedig össze kell vetnünk a sagában leírtakat más történelmi forrásokból származó ismereteinkkel, megvizsgálva annak a valószínűségét, hogy skandináv harcosok vajon részt vehettek-e a magyar urak közötti belháborúkban a késői viking korban. A saga szóbeli hagyományon nyugvó forrásai Az bizonyos, hogy Örvar Odd alakja és a vele azonosított történetek egy része nem a saga-szerző(k) szüleménye, hanem korábbi szóbeli beszámolókon alapul. Oddot ugyanis más források is ismerik, melyekre már több kutató is felhívta a figyelmet. Saxo Grammaticus Arvaroddusként említi azt az Oddal azonosítható hőst, aki berszerkerekkel vív meg Samsø-szigetén.32 Odd két másik óészaki nyelven írt forrásban is felbukkan, melyek a 8. század közepén Norvégiában vívott brávelliri csata résztvevőjeként írják le (Brávallaþula, Sögubrot af nokkrum fornkonungum). 33 A két forrást Saxo is ismerte: Oddot név szerint is megemlíti 30 Szántó R.: Skandináv források adatai i. m. 175–176. 31 „Sigurðr konungr brot af Miklagarði [...] fór útan fyrst á Bolgaraland ok þá um Ungaraland ok um Pannóníam ok um Sváfa ok Býjaraland. Þar fann hann Lózaríúm keisara af Rúmaborg, ok fagnaði hann honum forkunnar vel, fekk honum leiðtoga allt um sitt ríki ok lét halda þeim torg, svá sem þeir þurftu til allra kaupa.” – Magnússona saga. In: Snorri Sturluson: Heimskringla I–III. Gaf út. Bjarni Aðalbjarnarson. (Íslenzk Fornrit 26–28.) Reykjavík 2002. III. 254. A sagák és földrajzi művek gyakran használnak római kori megnevezéseket földrajzi egységekre. Pontosan nem tudjuk, melyik terület határait érthették Pannónián, ám a kifejezés nem azonos Magyarországgal. Rudolf Simek: Altnordische Kos mographie, Ergänzungsbände zum Reallexikon der Germanischen Altertumskunde. Berlin 1990. 257. 32 Saxo Grammaticus: Gesta Danorum i. m. 344. 33 Sögubrot af nokkrum fornkonúngum í Dana ok Svía veldi. In: Fornaldar Sögur Nordrlanda I–III. Gaf út. Carl Christian Rafn. København 1829. I. 381. A Brávallaþula csak Saxo latin próza átiratában maradt fenn.
