Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
A VIKING, AKI MAGYAR KIRÁLYT ÖLT 1212 Győzelmi kiáltás zúgott végig az egész seregen. Knút király ekkor leállította a harcot és mindenkinek békét ajánlott (bjóða öllum mönnum grið ). Az egész nép (öll alþýða ) elismerte őt; mindenki felesküdött rá és megkeresztelkedett ( gáfu þar til trú sína). Ezután Knút berendezkedett királyságában és Oddot minden áron maga mellett kívánta tartani. Odd verse pedig így hangzik a [királyi] ajánlatról: „Nem találtam, a magyarok előtt, két királyból, daliás termetűt, egy urat, kit jussát követelni őszintén támogattam.” Odd ott maradt egy ideig, hogy aztán néhány hónap elteltével elunja magát, mondván nem késlekedhet ott tovább. A király igyekezett tartóztatni őt, ám Odd hajthatatlan maradt.” 11 Első olvasatra a történet kitalációnak tűnik, melyet a saga anonim szerzője több forrásból gyúrt össze. A magyarországi történetszál különösen hiteltelennek hat – nem csupán a Magyarországra specifikus nevek hiánya miatt (a magyar királyok skandináv neveket kaptak), hanem a királygyilkosság, a kettős királyság és a legendás hős szokatlanul nagy magyarországi befolyása miatt is. A „hajdankori saga” műfaji sajátosságaiból adódóan Odd Magyarországról költött verse sajnos szintén nem első kézből származó, egykorú „bizonyítéka” a prózában elregélt eseményeknek. Ahogy arra az elkövetkezőkben igyekszem azonban rámutatni, elképzelhető, hogy a saga magyarországi epizódja valós történelmi tapasztalatokból is merített. A saga kéziratai és felhasznált (írott) forrásai A történettudomány az utóbbi évtizedekben a forrásszövegek egészének filológiai vizsgálatát szorgalmazza azzal szemben, hogy kiragadott forrásrészleteket egyszerűen hitelesnek vagy hiteltelennek minősítsünk.12 Hogy megértsük, egy-egy forrásrészlet miért került az adott műbe, tisztában kell lennünk a mű egészének narratív struktúrájával és a tágabb kontextussal is: ki, hol, mikor és legfőképpen miért írta az adott szöveget (vagy szöveghelyet). Ennek fényében különösen fontos egy narratív történet összetétele és annak változásai. Nem véletlen, hogy több középkori elbeszélés többféle verzióban is 11 A fordítást a saga mérvadó, Boer-féle 1888-as szövegkiadása alapján készítettem: Örvar-Odds saga. Hrsg. Richard Constant Boer. Leiden 1888. 117–139. Újabb kiadásában lásd Örvar-Odds saga. Hrsg. Richard Constant Boer. Halle 1892. 65–67.; Örvar-Odds saga. In: Fornaldar Sögur Nordrlanda I–III. Gaf út. Carl Christian Rafn. København 1829. II. 539–540. A versrészletet külön is lásd Finnur Jónsson: Den Norsk-Islandske Skjaldedigtning i. m. II/B. 337. Az eredeti szöveget lásd a mellékletben. 12 Chris Wickham: Framing the Early Middle Ages. Europe and the Mediterranean, 400–800. Oxford 2005. 8.