Századok – 2019
2019 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Katona Csete: A viking, aki magyar királyt ölt. Egy középkori izlandi saga magyar vonatkozásai
KATONA CSETE 1213 fennmaradt, az őket megőrző kódexek pedig egyéb műveket is tartalmaznak. Egyegy kézirat összeállítása aligha ad hoc módon történt. Az izlandi sagákat tartalmazó kéziratok sem véletlenszerűen kiválasztott sagák kompilációi, hanem tudatos összeállítások, melyek kontextusában a sagák cselekménye új értelmet nyer. Ugyanúgy a rejtett ideológiai üzenetek miatt volt fontos egy-egy saga eseményeinek megváltoztatása is. Ezt a folyamatot jól jelzik a különböző kéziratok variánsai, melyek sokszor annyira különbözhetnek egymástól, hogy az is felmerül, vajon érdemes-e ugyanannak a sagának tekintenünk a két változatot, vagy célravezetőbb lenne két külön történetként értelmeznünk őket.13 Mind a diakronikus (a szöveg változásait vizsgáló), mind a szinkronikus (a kéziratok összetételét vizsgáló) filológiai módszerek alkalmazása szükséges a fentebb ismertetett forrásrészlet tágabb kontextusba helyezéséhez. Az Örvar Odds saga volt az egyik legkedveltebb és az egyik elsőként lejegyzett „hajdankori saga” a középkorban. Legkorábbi kézirata a 14. századból származik és egy elveszett, 13. századi eredetin alapul. A kézirat a Holm Perg 7 4to néven ismeretes, és jelenleg a stockholmi svéd Királyi Könyvtárban (Kungliga bibliotek ) őrzik. A kézirat sorsa egészen addig ismeretlen, amíg Jorgen Seefeld könyvgyűjtő tulajdonába nem került, akitől a svéd hadsereg szerezte meg 1657–1658-ban.14 Ez a legelső északi kézirat, mely egynél több „hajdankori sagát” tartalmaz. Az első „hajdankori sagát” a szintén 14. századi Hauksbók nevű kódex őrzi, de ebben csak egyetlen ilyen mű található, más műfajú sagák, valamint természetföldrajzi és teologikus művek mellett. A Holm Perg 7 4to sem csupán „hajdankori sagák” gyűjteménye. Megtalálható benne az (egyébként magyar fordításban is olvasható) Egils saga egy töredéke, amely egy „nemzetségi saga”, valamint a „lovagi sagák” csoportjába tartozó Konráðs saga keisarasonar egy része is. A kevert stílusú művek egy kéziratban történő megjelenése azt sugallja, hogy a „hajdankori sagát” a korabeli izlandiak nem különítették el más művektől ebben az időszakban.15 (A műfaj a 15. században terjed el.) A Holm Perg 7 4to tartalmazza a saga legkorábbi variánsát, az „S-változatot”, ám nem ez a legismertebb. A markáns eltéréseket tartalmazó fiatalabb „A” (AM 343 4to) és „B-változat” (AM 471 4to) már a 15. századból származik.16 A saga két igen eltérő variánsa („A, B” és „S”) közötti átmenetet képvisel a szintén korai 13 Hans Jacob Orning: Legendary sagas as historical sources. Tabularia 15. (2015) 60. 14 Katalog öfver Kong. Bibliotekets. Fornisländska och fornnorska handskrifter. Red. Vilhelm Gödel. Stockholm 1897–1900. 45–47. 15 Ármann Jakobsson: The Earliest Legendary Saga Manuscripts. In: The Legendary Sagas. Origins and Developments. Eds. Annette Lassen – Agneta Ney – Ármann Jakobsson. Reykjavík 2012. 21–32. 16 Létezik még egy „E-változat” is, ezt azonban többnyire az „A” és „B” egy késői variánsának tartják. Fulvio Ferrari: Gods, Warlocks and Monsters in the Örvar-Odds saga. In: The Fantastic in Old Norse/ Icelandic Literature: Sagas and the British Isles. Preprint Papers of the Thirteenth International Saga Conference, Durham and York 6th–12th August 2006. I–II. Eds. John McKinnell et al. Durham 2006. I. 241. A kéziratok közötti összefüggéseket Boer állapította meg a sagához írt előszavában. A történetek változásaira szintén tőle lásd Richard Constant Boer: Über die Örvar-Odds saga. Arkiv för
