Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Gőzsy Zoltán: A püspök-főispánokkal kapcsolatos elvárások és minták Mária Terézia idején. Klimo György püspök és főispán
GŐZSY ZOLTÁN 1181 főispánként számított rá. 1751. augusztus 25-én kelt levelében Klobusiczky Ferenc kalocsai érsekkel együtt Klimót küldte az uralkodónő a zágrábi és a veszprémi egyházmegyék dél-somogyi vonatkozású vitájának tisztázására.65 1754-ben azonban azzal a feladattal érkezett Veszprémbe, hogy ellenőrizze a vármegye közigazgatását, a vármegyegyűlés működését, és az ő jelenlétében, illetve felügyelete alatt történjen a tisztújítás.66 Utóbbi esetben Mária Terézia Klimót egy szintén püspök-főispán (Padányi Bíró Márton) által irányított világi vármegye vizsgálatára küldte, kvázi teljhatalmú megbízottként bizonyos problémák szankcionálására. És bár eltérnek a két fél beszámolói, azt megállapíthatjuk, hogy Klimo rendkívül határozottan és ellentmondást nem tűrően – az uralkodó szempontjából szakszerűen – lépett föl Veszprémben, amit Padányi Bíró igen nehezen viselt. Jelentése alapján az 1754. június 26-án kelt királyi leirat hét pontban sorolta fel a vármegye működésével kapcsolatos visszaéléseket és azok orvoslási módját. 67 Klimo nagy hangsúlyt fektetett a világi közigazgatás erősítésére. 1752. április 17-ei Baranya és április 20-ai Tolna vármegyei főispáni beiktatását követően komoly változást láthatunk a vármegyei gyűlések elnöklésében. Klimo már a következő, május 4-ei megyegyűlést személyesen vezette,68 a későbbiekben pedig az uralkodói instrukciókat messze felülmúlva, nem csupán a tisztújító gyűléseken vett részt, hanem 1762–1763-ig szinte majdnem minden generalis congrega tión elnökséget vállalt, és a particularis gyűléseken is gyakran ott volt. Ez irányú tevékenysége Baranya mellett Tolna és Verőce vármegyék megyegyűléseire is kiterjedt. Ettől kezdve több olyan gyakorlat is rögzült a Klimo-féle struktúrának köszönhetően, amely hatékonyabbá tette a megyegyűlés működését. Több ügyet (és részletesebben, hosszabban) tárgyaltak, a vármegyegyűlések tematikusabbá, 65 Delegans cognoscenda causa de limitibus Veszprimiensis et Zagrabiensis Dioecesis. PPL 1751. 55. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója. Közli Báró Hornig Károly. Veszprém 1903. 96. A Dráva mentén kb. 20 kilométeres sávban a lelkipásztori szolgálatot a térségben már korábban is tevékenykedő, illetve a beköltöző horvát lakossággal együtt érkező zágrábi egyházmegyés papok, továbbá a szlavón–horvát provinciához tartozó ferences szerzetesek látták el. Ez a körülmény a következő évtizedekben hosszas jogvita forrásává vált a veszprémi és a zágrábi püspökség között. Erről lásd Gőzsy Zoltán: A pécsi egyházmegye nyugati határainak problémái a 18. század elején. In: A Pécsi egyházmegye a 17–18. században. Szerk. Fedeles Tamás – Varga Szabolcs. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) Pécs 2005. 151. A jogvitáról lásd Pehm József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg 1934. 273–298.; Pfeiffer János: A Veszprémi Egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554–1760). (A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 10.) Veszprém 1947. 14–23.; Gárdonyi Máté: A katolikus egyház a XVIII. században. In: Nagyatád monográfiája I. Szerk. Bősze Sándor. Nagyatád 2001. 170–178. A határok változásait bemutató térképeket lásd Hermann István: A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században, 1700–1777. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 37. A veszprémi egyházmegye múltjából 28.) Veszprém 2015. Függelék I. tábla. IV./A, IV./B, IV.C. Térképek. 66 Hornig K.: Padányi i. m. 91–99. 67 Uo. 97–99. 68 Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) Baranya Megyei Levéltára IV. 1. a. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Protocollum. 9. (ab anno 1747 usque ad 1753.) 364–365.
