Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
KALMÁR JÁNOS 1157 Pályakezdés A lengyel örökösödési háború (1733–1738) idején a bátyja esküvőjére 1736-ban Bécsbe érkezett, majd császári hadvezérként harcoló Károly Sándor lotaringiai hercegnek (1712–1780) – a néhai Lipót uralkodófejedelem legifjabb fiának – irányítása alatt 1736-ban, a rajnai fronton vezetett hadjáratban, majd pedig 1737–1739 között az oszmánok ellen viselt fegyveres konfliktusban Pál Antal a parancsnok segédtisztjeként önkéntes szolgálatot látott el. Ezt követően, 1741-ben, az osztrák örökösödési háború (1740–1748) kezdetén egy huszárezredet állított ki saját költségén, és annak tulajdonos ezredeseként harcolt a sziléziai, a csehországi, a bajorországi és a németalföldi hadjáratokban. 1741-ben vezérőrnaggyá, 1747-ben pedig, az észak-csehországi Trautenauban (Trutnov) megvívott ütközetet követően, altábornaggyá léptették elő.95 1744-ben Lotaringiai Ferenctől megkapta az Aranygyapjas Rendet,96 amelyet – mióta Bourbonok uralkodtak a spanyol koronaterületeken, a dinasztikus örökség továbbvivőiként – már nemcsak a spanyol királyok, hanem az osztrák-Habsburgok is adományozhattak. (Mivel azonban nő nem lehetett a Rend szuverénje, a szabályoknak megfelelően e méltóság – s vele együtt a kitüntetés adományozásának joga – a Rend lovagjaként a császárné férjére, Lotaringiai Ferencre szállt.)97 Esterházy Miklós nevű dédnagyapja (1582–1645), a família magasra ívelő karrierjének megalapozója – akit 1628-ban elsőként ért a családból ez a megtiszteltetés98 –, valamint az 1681/1682-ben kitüntetett Pál nagyapja99 után Pál Antal volt a harmadik Esterházy, akit felvettek ennek az exkluzív, II. Fülöp spanyol király idején hatvanegy főben korlátozott létszámú Rendnek a tagjai közé.100 Már ezt megelőzően, 1741 júniusában, Mária Terézia magyar királynővé koronázása alkalmából, valóságos titkos tanácsossá nevezték ki, amely cím megszerzése 3003 95 Zachar József: A katonáskodó Esterházyak. Adattár egy magyar arisztokrata dinasztia honvédő szerepéhez. In: Majk és Grosbois. (Kamalduli szerzetesek, Rákóczi és az Esterházyak). Az 1995. szeptember 14-i majki társadalomtörténeti konferencia tanulmányai. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Oroszlány 1999. 92.; Heinrich Benedikt : Die Botschaft des Fürsten Anton Esterházy in Neapel. Jänner 1751 bis November 1752. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 64. (1956) 1. sz. 35. 96 Liste nominale des chevaliers de l’Ordre Illustre de la Toison d’Or depuis son institution jusqu’ à nos jours. H. n. 1904. 43. 97 Pandula Attila: A Habsburgok házi ordója: az Aranygyapjas Rend. Baranya. Történelmi Közlemények 5–6. (1992–93) 1–2. sz. 37. 98 Martí Tibor: Esterházy Miklós nádor aranygyapjas rendi tagságával összefüggő források. In: Lym bus. Magyarságtudományi közlemények. Bp. 2018. 211–243. 99 Uő: Az aranygyapjas lovag Esterházy Pál. In: Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás. Egy 17. századi arisztokrata életpálya a politika és a művészet határvidékén . Szerk. Ács Pál. Bp. 2015. 49–66. 100 Pandula A.: A Habsburgok i. m. 36.