Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához

ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1158 forintjába került.101 Miként az Aranygyapjas Rend adományozásának, úgy en ­nek az uralkodói gesztusnak is megvolt persze az előzménye: a herceg nemcsak egyike volt azon magyar mágnásoknak, akik 1741-ben, az uralkodónő és egész monarchiája számára igen kritikus pillanatban, szeptember 11-én a pozsonyi várban felajánlották a háborús költségekhez a kért hozzájárulást, hanem az ígé­ret valóra váltása érdekében közvetlen, személyes áldozatot is vállalt. Nápoly, a követi szolgálat színhelye A nápolyi diplomáciai küldetés Esterházy Pál Antal életútjának kétségkívül egyik tetőpontját jelentette, ha ottani munkálkodása nem is tekinthető sikeresnek. Az ilyen jellegű szolgálat a korban, a katonai mellett, általában is az arisztokrá­cia önbecsülésének egyik lehetséges és lényeges tényezője volt, hiszen a megbízás elismerést fejezett ki. Ugyanakkor igen jelentős kiadásokkal is járt, ugyanis ural­kodóját méltó módon kellett képviselni, s az ehhez szükséges pénz javarészét a követnek a sajátjából kellett kifizetnie. 102 A herceget 1750-ben nevezték ki a Nápolyi és a Szicíliai Királyságba akkredi­tált rendkívüli követté. Szokás szerint nemcsak a Habsburg Monarchia, hanem a Német-római Birodalom ottani képviseletével is megbízták. Ő volt a bécsi udvar e kettős királyságba akkreditált első követe, annak 1734-ben történt önálló állammá alakulása óta. A külképviselet mintegy másfél évtizedes hiányának hátterében a két hatalom nem éppen felhőtlen viszonya állt. Az 1735-ben Bécsben kötött, a lengyel örökösödési háborút lezáró békekötést megelőző megállapodás értelmében, az addig a Habsburg Monarchiához tartozó Nápoly és Szicília Királyságait Bourbon Károly hercegnek, V. Fülöp spanyol király második, Farnese Erzsébettel kötött házasságá­ból született fiának kellett megkapnia. A békeszerződést aláíró valamennyi hatalom képviselője elismerni tartozott az infáns e területekre érvényes királyi címét és fenn­hatóságát, azzal a kikötéssel, hogy ezek a jövőben sem egyesíthetők Spanyolországgal. A spanyol mellékági Bourbon királyi udvar akkoriban tehát újonnan megte­lepedettnek számított Nápoly városában. Még nem alakulhattak ki önálló szoká­sai, ezért egyelőre nagymértékben igazodott a madridi rezidenciához. Ráadásul 101 MNL OL P 108 Esterházy család hercegi ágának levéltára, Esterházy család hercegi ága, Reposi­torium 2/3. 7. csomó, fasc. B, fol. 44r. Miklós öccse (1714–1790), aki Pál Antal gyermektelensége híján a hitbizomány és a hercegi cím örököse is lesz, 1764-ben már 4000 forintot kénytelen fizetni a titkos tanácsosi címért. Lásd Gerald Schlag : „Die Anstalt des Fürsten Esterházy jedoch übertraf alle übrigen.” Fürst Nikolaus I. Esterházy als kurböhmischer Wahlbotschafter bei der Wahl und Krönung Joseph II. zum Römischen König 1764. In: Bausteine zur Landeskunde des burgenländisch-westun­garischen Raumes. Festschrift Johann Seedoch . (Burgenländische Forschungen. Sonderband 22.) Eisenstadt 1999. 439. 102 Wiesflecker, P.: Die Esterházy i. m. 52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom