Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1156 udvarba 1736-ban a Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc házasságkötéséről tudósító hivatalos értesítést. 90 Esterházyék tehát nem egyszerűen csak bejáratosak voltak a császári udvarba, hanem szoros személyes kapcsolat fűzte őket az uralkodópárhoz és környezetük bécsi, valamint külföldi előkelőségeihez. Ennek kialakulásában és fenntartásában Marie-Anne hercegnének döntő szerepe volt, hiszen már egészen fiatalon, még lunéville-i udvarhölgyként összebarátkozott a lotaringiai fejedelmi gyermekekkel, és a kapcsolatokat Bécsben is ápolták. A Lotaringiai Ferenc toszkánai nagyhercegi palotájával csaknem szemben lévő wallnerstrassei Esterházy-rezidencia egyfajta lotaringiai társasági találkozóhelyként is szolgált, amelyet a Habsburg Monarchia központjában megforduló bel- és külföldi előkelőségeken kívül művészek és értelmiségiek is rendszeresen látogattak. A hercegné pedig férje távollétei idején is nagyszerű háziasszonynak bizonyult. Sikerült megnyernie az uralkodónő szimpátiáját is, aki 1736. május 3-án felvette őt a csillagkeresztes hölgyek Eleonóra császárné (III. Ferdinánd özvegye) által 1668-ban alapított rendjébe. A rend az erényes, jótékony91 és több főnemesi felmenővel rendelkező asszonyok előkelő társasága volt, 92 amelynek – legidősebb osztrák főhercegnőként – maga Mária Terézia volt a nagymesternője. Ez a Bécsbe kerüléséhez képest viszonylag korai megtiszteltetés persze akár még Marie-Anne-nak Lotaringiai Károlyhoz fűződő régi barátságával is ösz szefügghetett, de az már aligha, hogy a hercegnét mint Mária Terézia legszűkebb társaságának tagját a férje nélkül is rendszeresen meghívták az uralkodónő kirándulásaira, utazásaira vagy éppen szánkázására, s az uralkodópár asztalánál is mindenkor szívesen látott vendég volt. E szűk körű, szinte családias együttlétek alkalmával ráadásul mellőzhető volt minden ceremoniális formaság.93 Hogy a hercegné Mária Terézia szűkebb környezetének tagjává válhatott, azt már bizonyára szimpatikus, megnyerő egyéniségének köszönhette, amellyel általános elismerést vívott ki. Karl von Zinzendorf gróf, a minden iránt érdeklődő, mindenről részletesen beszámoló, későbbi trieszti kormányzó, szorgalmasan vezetett francia nyelvű naplóinak egyikében Esterházy hercegnéről is megemlékezett, erényes, jámbor, nagyvonalú és mindenkihez kedves, „a világ legjobb asszonyaként” jellemezve őt. 94 90 Uo. 55. 91 Jótékonykodására, főként gyerekek vonatkozásában, későbbről vannak bizonyítékok. Ezek összefügghetnek azzal, hogy Esterházyék házasságából nem született utód, ezért adoptálták Viktoria von Jabornegg bárókisasszonyt, egy elszegényedett karintiai családból származó, 1750 körül született lányt, akit később egy nemes kisasszonyok számára fenntartott zárdába adtak. Uo. 74. 92 Uo. 55. 93 Uo. 56–57. 94 Karl von Zinzendorf: Aus den Jugendtagebüchern 1747, 1752 bis 1763. Nach Vorarbeiten von Hans Wagner. Hrsg. Maria Breunlich – Marieluise Mader . (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs, Bd. 84.) Wien–Köln–Weimar 1997. 198.
