Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához
KALMÁR JÁNOS 1151 A feleség és családja Pál Antal herceg tanulmányai és utazásai befejeztével 1734-ben megnősült, Anne-Marie Lunati-Visconti márkinőt59 vette el, s a friggyel még inkább kiter jesztette családja rokoni kapcsolatainak határait, amelyek addig a magyar és az osztrák arisztokrácia körén belül maradtak. 60 A pár megismerkedése feltehetőleg a hercegnek a tanulmányai miatt huzamosabb ideig Lunéville-ben való tartózkodásával függ össze. A kínálkozó lehetőséget megragadva tehát Esterházy Pál Antal herceg jól és talán céltudatosan is nősült. Felesége az igen régi és előkelő, a több magas egyházi méltóságot is adó, a Borromeókkal is rokonságban álló61 milánói eredetű arisztokrata családból szár mazott, amelynek tagjai a lotaringiai fejedelmi rezidencián jelentős befolyásra tettek szert. Az apa, a hazájából fiatalon eltávozott Ferdinand de Lunati-Visconti (1678–1732), a katonai pályát választotta, és részt vett a Magyarországon zajló, török elleni visszafoglaló háborúban. Talán éppen itt találkozott először az Innsbruckban és Bécsben nevelkedő Lipót lotaringiai herceggel, aki 1698-ban majd fejedelemként vonulhat be abba az általa korábban nem látott országba, ahonnan a családja származott. Ferdinand de Lunati-Visconti márkit, az addigra szorossá vált barátsága alapján, még ugyanabban az évben kinevezte kamarásává,62 majd közvetlenül ezután kétezer fős hadserege hadapródjainak (kadétjei nek) kapitányává.63 A márki 1704-ben házasodott meg, egy szintén jelentős lotaringiai arisztokrata család lányát véve el, akinek anyja a hercegné udvarhölgye volt. (Esküvőjét a fejedelem és felesége is megtisztelte jelenlétével.) Az ifjú férjet 1707-ben a herceg kinevezte száz főből álló svájci testőrgárdája parancsnokává is. Ennek ellenére nemcsak katonai feladatokat látott el, hanem – a fejedelem bizalmasaként – diplomáciaiakat is. Így jutott el ismét – hercegének öccse, Lotaringiai Károly József olmützi és osnabrücki püspök, valamint trieri érsek 59 A márkinő a versailles-i udvar egykori „Mademoiselle”-je, Élisabeth-Charlotte d’Orléans (1676– 1744), XIV. Lajos király unokahúga, Orléans-i II. Fülöp, Franciaország régense (1674–1723) húgának, az 1679-ben született és 1697–1729 között Lotaringia és Bar felett uralkodó Lipót lotaringiai herceg feleségének, Lotaringiai Ferenc István, Mária Terézia királynő leendő férje anyjának egyik udvarhölgyét vette el. 60 Wiesflecker, P.: Die Esterházy i. m. 50. 61 Uo. 19. Egyik rokona, Giulio Visconti-Borromeo gróf, Beaumont hercege 1725–1731 között VI. Károly császár nővérének, Mária Erzsébet osztrák-németalföldi helytartónak lesz a főudvarmestere, azt követően pedig nápolyi alkirállyá nevezik ki. Instruktionen und Patente Karls (III.) VI. und Maria Theresias für die Statthalter, Interimsstatthalter, bevollmächtigten Minister und Obersthofmeister der Österreichischen Niederlande (1703–1744). Hrsg. Elisabeth Kovács. (Veröffentlichungen der Kom mission für die Geschichte Österreichs Bd. 20.) Wien 1993. 194. 201. jegyz. 62 Futschek, A.: Fürstin Maria-Anna Esterházy i. m. 7. 63 Uo. 10.