Századok – 2019

2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Kalmár János: Adalékok Esterházy II. Pál Antal nápolyi követ pályájához

ADALÉKOK ESTERHÁZY II. PÁL ANTAL NÁPOLYI KÖVET PÁLYÁJÁHOZ 1152 kíséretében – 1707-ben Bécsbe. A házassága azonban nem volt felhőtlen, mert igen csinos felesége féltékenységre adott okot, és akire némely híresztelés szerint a fejedelem is szemet vetett rá. Ha azonban ő nem is biztosan, a minduntalan a lotaringiai udvarban tartózkodó egyháznagy öccse kétségtelenül. Ebből aztán ke­rekedett egy valamennyi fél számára kellemetlen kisebb botrány.64 Az olasz szár­mazású márki házasságából mégis született négy utód, akik közül azonban csak az 1713-ban Lunéville-ben, a családi palotában világra jött Marie-Anne Louise érte meg a felnőttkort, aki később – anyjához hasonlóan – szintén a lotaringi­ai hercegné udvarhölgye lett.65 A fejedelem messzemenően a versailles-i ízlés és életforma által befolyásolt környezetében,66 az ő gyermekei társaságában nőtt fel, miközben anyja időnként elutazott Párizsba, ahol 1723-ban, 37 éves korában himlőben halt meg. Férjének viszont már néhány héttel később útra kellett kel­nie, hogy Lipót fejedelem Mária Terézia főhercegnő kérőjének szánt tizenöt éves fiát, Ferencet, a cseh királlyá koronázás miatt éppen Prágában tartózkodó császá­ri udvarban történő bemutatkozására elkísérje. 67 És bár Lipót herceg 1729-ben bekövetkezett halálával Ferenc lett Lotaringia uralkodója, az újdonsült fejedelem kevéssel ezután egyéves nyugat-európai körutazásra indult, amelynek befejeztével nem haza, hanem immár csaknem végleg, ismét Bécsbe ment.68 Így nem találkozhatott a magyar főúr a Habsburg főhercegnő későbbi férjével Lotaringiában. Megismerkedett viszont és jó kap­csolatot ápolt annak öccsével, Károly Sándor herceggel,69 akinek szerepe lehe ­tett a házasságkötés létrejöttében Esterházy Pál Antal és az immár özvegy fe­jedelemné huszonegy éves udvarhölgye, Marie-Anne de Lunati-Visconti már­kinő között. Az eljegyzést 1734 novemberében tartották Dominique Brexon, a lunéville-i Saint-Rémy apátság perjele jelenlétében, s december 22-én az ot­tani fejedelmi kastély kápolnájában került sor a menyegzőre, ahol az esketést ugyanez az egyházi méltóság végezte, Charles Verlet kanonok közreműködé­sével. Az eseményt megörökítő, Claude Jacquart által nem sokkal a szertar­tást követően készített festményen ábrázolt személyek között – sok más elő­kelőséggel együtt70 – a néhai lotaringiai fejedelem özvegye fiatalabbik fiával, 64 Uo. 20–22. 65 Uo. 30. 66 „[Lotaringiai Lipót herceg] udvarát a francia mintájára alakították ki. Ha Versailles-ból Lunéville­­be megy az ember, szinte nem is gondolná, hogy helyet változtatott.” Voltaire: Siècle i. m. 167. 67 Futschek, A.: Fürstin Maria-Anna Esterházy i. m. 33. 68 Zedinger, R.: Franz Stephan i. m. 54–61. 69 Életrajzát lásd Jacques Charles-Gaffiot : Charles Alexandre de Lorraine, un prince en sa maison . Puteaux 2012. 70 A főként a feleség ismerősei és rokonai mellett az eseményen részt vett Johann Philipp Künigl gróf is, azon kiválasztottak egyike, akik 1723-ban elkísérhették Lotaringiai Ferencet VI. Károly császár és családja előtti bemutatkozó látogatására Prágába, ahol cseh királlyá koronázása alkalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom