Századok – 2019

2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?

ÁTTÉRTEK-E A KAZÁROK A ZSIDÓ VALLÁSRA? 116 tartalmazták. Ha a Mózes-érme a valláspolitika terméke lett volna, akkor tartósan használták volna, és a későbbi verésekkor is ez a szöveg került volna rá. Az eredeti szöveghez való gyors visszatérés nem egyeztethető össze a judaizmusra való jámbor áttérés arculatával.75 Lehetetlen megmondani, hogy valójában mi történt. Lehet, hogy az érme tervezője zsidó volt, és önhatalmúlag bátorkodott változtatni a szöve­gen – és a standard szövegtől való eltérést hamarosan ki is irtották. De az is lehet, hogy másként történt. Mindenestre a tény, hogy a szövegbeli újítást azonnal beszün­tették, nem az áttérést támasztja alá, hanem épp az ellenkezőjét sugallja. Ha azonban az áttérés nem történt meg, akkor az sem kizárt, hogy két párhu­zamos, gyakran mellőzött beszámolónak megvan az értelme. Közülük az egyik a kereszténység elterjedésére vonatkozik a Krím-félszigeten a kazár uralkodás alatt.76 Egy korabeli levél arról számol be, hogy Antal, Boszporusz érseke keresz ­ténységre térítette a kercsi zsidókat a 9. század közepén, és ez a levél minden két­séget kizáróan eredeti.77 Nem világos, hogy egy zsidó király miért engedélyezte volna a keresztény térítő missziót, főleg zsidó társai körében, saját királysága terü­letén. Ám ha a király valójában nem volt zsidó, akkor sokkal könnyebb megérteni ezt a vallási türelmet. Hasonló problémák merülnek fel azokkal a beszámolókkal kapcsolatban, amelyek a kereszténység terjedéséről szólnak az alánok körében.78 Az alánok a kora 10. században vették fel a kereszténységet, amikor szövetségben álltak a kazárokkal. Ha a kazárok zsidók lettek volna, akkor az lett volna a logikus lépés, hogy saját hitükre való áttérésre ösztönzik az alánokat a kereszténység felvétele helyett. Ehhez hasonló módon az iszlám vallás akkor terjedt el a bol­gárok körében, amikor azok kazár uralom alatt álltak, és nincs tudomásunk arról, hogy a kazárok ezt ellenezték volna.79 Ebben az esetben ismét igen külö ­nös, és nem is túl valószínű, hogy egy zsidó uralkodó ilyen fokú vallási türel­met mutatott volna. 75 „Öt Mózes dirhemről tudunk, amelyeket négy észak-európai készletben találtak, de alapvetően a hagyományos türk jelek/rúnák domináltak a kazár érméken.” Petrukhin, V.: Sacral Kingship i. m. 294. 76 Lásd Thomas S. Noonan: The Khazar-Byzantine World of the Crimea in the Early Middle Ages: The Religious Dimension. Archivum eurasiae medii aevi 10. (1998/99) 207–230. 77 Lásd Howard-Johnston, J.: Byzantine Sources i. m. 170–171.; Constantine Zuckerman: Byzantium’s Pontic Policy in the Notitiae episcopatuum. In: La Crimée entre Byzance et le Khaganat khazar. Ed. Uő. Paris 2006. 78 A felmerülő kérdések és problémák friss tárgyalását lásd Oleg B. Bubenok: Osnovanie alanskoi mitro ­polin i nachalni etapi khristianizatsia alanov severnovo kavkaza. Drinovski zbirnik 5. (2012) 190–199.; Sergey Ivanov: Religious Missions. In: The Cambridge History of the Byzantine Empire. Ed. Jonathan Shepard. Cambridge (UK) 2008. 305–332., különösen: 320–322. Ivanov rámutatott, hogy számos for­rás foglalkozik az alán misszióval, de nem utalnak semmiféle kazár tiltakozásra annak kapcsán. 79 Devin DeWeese: Islamization and Native Religion in the Golden Horde: Baba Tukles and Conver ­sion to Islam in Historical and Epic Tradition. Cambridge (USA) 1994. 74.

Next

/
Oldalképek
Tartalom