Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Shaul Stampfer: Áttértek-e a kazárok a zsidó vallásra?
SHAUL STAMPFER 117 Konklúziók, avagy sok hűhó semmiért Lehetséges volna tehát, hogy a gyakran ismételt történet a kazárok judaizmusra való áttéréséről nélkülöz minden történelmi alapot? A válasz: igen. Nem minden történetnek van valóságalapja, és ahhoz, hogy történelmi alapra hivatkozzunk, bizonyítékokkal kell szolgálnunk. A kazár áttérésről író muszlim történészek és földrajztudósok elfogadták, hogy a távoli helyeken élő népek különös módon viselkednek. A kazárok is ilyenek voltak, a középkori muszlimok pedig különösen kegyetlen és civilizálatlan népnek tartották őket.80 Gyakran Góg és Magóg kon textusában emlegették őket, akik a muszlim hagyományban félelmetes alakoknak számítanak.81 Ezek ismeretében nem meglepő, hogy sok muszlim elfogadta a kazárok zsidó hitre térésének feljegyzését. A kazárok mint északi nép beleillettek a barbárok kategóriájába, akiktől a szokatlan viselkedést elfogadottnak tartották. Az is lényeges, hogy a kazár áttérést említő források nem egyeznek az áttérés körülményeiről és időpontjáról.82 Ez elgondolkodtató, hiszen ha a kazárok tényleg áttértek, miért ilyen zavaros az áttérés időpontjának meghatározása. Miért tenne a helyes dátum helyére egy helytelent bármelyik szerző is? Nos, a magyarázat a szóbeszéd terjedésében rejlik. Azt ugyanis a „hólabda effektus” jellemzi, „a részletek hozzáadódása gyakori a fejlődésénél. Ahelyett, hogy az információval kapcsolatban passzívak maradnánk [...] törekszünk a fejlesztésére, hogy mások számára meggyőzőbb legyen”.83 A kazár áttérés történetének többféle verziója beleillik egy olyan szituációba, ahol a szerzők tömör és velős állításokat hallottak az áttérésről, majd különbözőképpen megmagyarázták azokat, a hiányzó részeket – legjobb tudásuk szerint – hozzájuk illesztve. A történészek általában nem szeretik a „csendre”, vagyis a hiányzó forrásokra épülő érveket, és ez nem véletlen. Ha egy esemény nincs dokumentálva, annak sok esetben az az oka, hogy abból a korból és arról a helyről nagyon korlátozott források állnak csak rendelkezésünkre. Ha azonban egy korszakból sok forrással rendelkezünk, és logikusan feltételezhetjük, hogy ezek a források fontossága okán utalnának is az adott eseményre, akkor hiányzó utalások felett nem hunyhatunk 80 A 8. század folyamán több háború is zajlott a kazárok és az arabok között, így érthető, hogy az arabok szemében a korai 9. századra negatív kép alakult ki a kazárokról. 81 Lásd van Donzel, E. – Schmidt, A: Gog and Magog i. m. 82 A felmerülő időpontok: József levele: 630.; al-Masz’údí: 790–809.; al-Mukaddaszí: kevéssel 833 előtt vagy kevéssel 997 előtt (!); ibn al-Fákih al-Hamadání: 850 és 900 között; Vita Constantini: 860 után; Christian de Stavelot: 880 előtt. 83 Jean-Noël Kapferer: Rumors: Uses, Interpretations, and Images. Piscataway 1990. 84. Valamint lásd még Nicholas DiFonzo – Prashant Bordia: Rumor Psychology: Social and Organizational Approaches. Washington 2007. 137., aki szerint a részletek akkor adódnak hozzá a pletykához, ha nagy iránta az érdeklődés, de kevés az információ.
