Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Olga Khavanova: Madridtól Szentpétervárig. Gróf Esterházy Miklós, Mária Terézia első magyar karrierdiplomatája
1123 SZÁZADOK . () . SZÁM Olga Khavanova MADRIDTÓL SZENTPÉTERVÁRIG Gróf Esterházy Miklós, Mária Terézia első magyar karrierdiplomatája * Gróf Esterházy Miklós (1711–1764), Esterházy Ferenc (1715–1785) magyar udvari kancellár1 bátyja, az első magyar főnemesek egyike, akiket a bécsi udvar a diplomá ciai pályán alkalmazott.2 Ennek ellenére a történészek a mai napig adósak az élet rajzával, azt nem is említve, hogy a köztudat gyakran a (név)rokonával és ifjabb kortársával, herceg Esterházy Miklóssal (1765–1833), Joseph Haydn zeneszerző fényes patrónusával azonosítja őt. Hosszú oroszországi szolgálata ellenére az orosz történészek is csak érintőlegesen foglalkoztak személyével. Bár Esterházy Miklós oroszországi missziója alatt számos sorsfordító esemény történt (a görögkeleti szerbek tömeges bevándorlása a Habsburg Monarchiából Oroszországba, a hétéves háború kitörése, Oroszország csatlakozása az osztrák–francia szövetséghez), a bécsi szentpétervári nagykövet személye mégis a háttérben maradt, csak epizodikusan jelenik meg a régi (Vlagyimir Szolovjev, Kazimierz Waliszewski, Jevgenyij Scsepkin) és jelenkori (Jevgenyij Anyiszimov, Makszim Anyiszimov, Konsztantyin Piszarenko, Francine-Dominique Liechtenhan) történészek műveiben. 3 A családi és személyi levéltárak 20. századi pusztulásával részben megmagyarázható, hogy miért nem ismerjük egy olyan fontos politikai személy életrajzát, aki nyolc éven át irányította a bécsi és szentpétervári udvar közötti diplomáciai kapcsolatokat, és olyan szinten beavatkozott az orosz belpolitikába, hogy részese volt Alekszej * A tanulmány az Oroszországi Alapkutatások Alapítványa (Russian Foundation for Basic Research) 19-59-23005 számú, a Habsburg Monarchia: új irányzatok egy közép-európai kompozit állam gazdasági, társadalmi-politikai és nemzeti fejlődésében című projektjének támogatásával készült. 1 Esterházy Ferencre lásd Fazekas István: Magyarországi karrier Bécsben: Esterházy Ferenc (1715– 1785), a Magyar Udvari Kancellária kancellárjának pályája. In: Az Esterházyak fraknói ifjabb ága. Mladšia fraknovská línia Esterházyovcov. Szerk. Strešňák Gábor. Szenc 2017. 42–59. 2 Olga Khavanova: Búcsú Szentpétervártól. Gróf Esterházy Miklós elhagyja az orosz fővárost. Aetas 31. (2016) 4. sz. 188–199. 3 Lásd Kazimierz Waliszewski: Docs Petra Velikogo. Moszkva 1902.; Szergej M. Szolovjev: Isztoria Ros z szii sz drevnejsih vremen XXIII. 1749–1761. Moszkva 2003.; Jevgenyij Scsepkin: Russzko-avsztrijszkij szojuz vo vremja semiletnei vojny, 1746–1758. Szentpétervár 1902.; Jevgenyij V. Anyiszimov: Elizaveta Petrovna. Moszkva 1999.; Makszim Ju. Anyiszimov: Rosszijszkaja diplomatija v Evrope v szeredine XVIII-go veka. Moszkva 2012.; Uő: Szemiletnjaja vojna i rosszijszkaja diplomatija 1756–1763. Moszkva 2014.; Konsztantyin Piszarenko: Elizaveta Petrovna. Moszkva 2015.; Francine-Dominique Liechtenhan: Élisabeth I re de Russie. Paris 2007. A legfrissebb, részletes kutatási eredményeket tartalmazó Mária Terézia-életrajzban egyáltalán nem szerepel gróf Esterházy Miklós, lásd Barbara Stollberg- Rilinger: Maria Theresia. Die Kaiserin in ihrer Zeit. Eine Biographie. München 2018.
