Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Olga Khavanova: Madridtól Szentpétervárig. Gróf Esterházy Miklós, Mária Terézia első magyar karrierdiplomatája
MADRIDTÓL SZENTPÉTERVÁRIG 1124 Besztuzsev-Rjumin (1693–1766) főkancellár megbuktatásának, valamint odáig merészkedett, hogy uralkodói jóváhagyás nélkül, Mária Terézia nevében írt alá nemzetközi szövetséget. E tanulmány kísérletet tesz arra, hogy a számos nagyköveti jelentés, valamint a kis számban fennmaradt magánlevelezés alapján végigkövesse Esterházy Miklós karrierjének legfontosabb állomásait és rekonstruálja a pályáját. Családi háttér A leendő nagykövet Esterházy Ferenc gróf (1683–1754) és Pálffy Mária Szidónia grófnő (1690–1743) házasságából született 1711-ben, feltehetően Pápán. Édesapja a Rákóczi-szabadságharc idején a felkelők ellen harcolt a bécsi udvar oldalán, és 1709-ben vezérőrnagyi rangot kapott. Hatvanévesen részt vett az osztrák örökösödési háborúban (1740–1748), ahol kiérdemelte a marsallbotot. De apja nemcsak a csatatéren aratott dicsőséget. Az 1723-ban alapított Magyar Királyi Helytartótanács első tanácsosai közé került, 1731-ben királyi főlovászmester lett, 1746-ban pedig a tárnokmesteri rangot szerezte meg.4 Esterházy Miklós egyik apjának írt levele jól mutatja, milyen tekintéllyel rendelkezett az idős Esterházy Bécsben: amikor 1753 tavaszán az az álhír terjedt el a császárvárosban, hogy gróf Erdődy György országbíró meghalt, Mária Terézia királynő felkiáltott: „Ha Erdődy valóban meghalt, már megvan az új országbírónk, ez Esterházy Ferenc gróf.” 5 A diplomáciai pálya felé vezető út Esterházy Ferenc tapasztalt udvari ember volt, jól tudta, hogy a bécsi udvarba való beilleszkedéshez megfelelő nevelésre és oktatásra van szükség. Gyerekeit úgy nevelte, hogy otthonosan érezzék magukat az etnikailag tarka, de kulturálisan egyre homogénebb udvarban. A kis Miklós minden valószínűség szerint házi nevelést kapott, utána a pozsonyi jezsuita gimnáziumba járt. Apja 1732-ban elküldte őt és Ferenc öccsét Európa egyik legrégibb és legtekintélyesebb nemesi akadémiájára, a lotaringiai Lunéville-be.6 Az Esterházy testvérek egy fél évet töltöttek együtt Lunéville-ben, azután 1732 októberétől 1733 áprilisáig Kavalierstour ra indultak Dél-Németországba, Németalföld kikötővárosaiba, Nagy-Britanniába, 4 Esterházy János: Esterházy család. H. é. n. [Bp. 1901]. 160. 5 Esterházy Miklós Esterházy Ferencnek. Bécs, 1753. márc. 15. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: MNL OL) Családi levéltárak, Az Esterházy család tatai és csákvári levéltára (a továbbiakban: P 197) Familiaria 20. cs. 67. fasc. 7. sz. (A tanulmányban szereplő fordítások a szerző munkái.) 6 Norbert Conrads: Ritterakademien der frühen Neuzeit. Bildung als Standesprivileg im 16. und 17. Jahrhundert. Göttingen 1982. 227–236.