Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
IDŐSEBB BRUNSZVIK ANTAL (1709–1780) KÖZÉLETI KARRIERJÉNEK VÁZLATA 1118 fizetéseket nyújtó tartományba csak nehezen tudtak alkalmas hivatalnokokat találni.115 Az 1774-ben felállított új központi tartományi bíróság, amelynek elnökségét maga Brunszvik látta el, a nemesség pereiben másodfokon, a városi lakosság ügyeiben harmadfokon ítélkezett. Ennek során nemcsak a lengyel és az osztrák jogot, hanem a helyi (partikuláris) joggyakorlatot is ismerni kellett. 116 Személyes kérésére az uralkodó végül leváltotta galíciai tisztségéből. Először – a fent említett okoknál fogva – kérte, hogy helyezzék át a Hétszemélyes Táblára, immár főnemesi ülnöknek.117 A kevesebb hivatali ügyintézéssel, járó, reprezentatívabb állást nem kaphatta meg, hanem e helyett az uralkodó Bihar vármegye főispánjává és egyben titkos tanácsossá nevezte ki. 118 Főispáni, illetve főispáni adminisztrátori megbízatások 119 Királyi biztosi kiküldetése mellett 1769–1775 között Esztergom vármegye főispáni adminisztrátori pozícióját is betöltötte.120 Felmerül a kérdés, hogy köznemes főispánként sokrétű feladatköre mellett, a gyakorlatban milyen mértékben tudott – a korabeli főispáni utasítások által elvárt módon – az adott megye közéletére befolyást gyakorolni, illetve részt tudott-e venni a közgyűléseken?121 A források alapján nyert kép kissé ellentmondásos: Esztergom megyei több mint ötéves megbízatása alatt a közgyűlési jegyzőkönyvi fogalmazványok tanúbizonysága szerint alig fordult meg a megyéjében. Ennek oka az volt, hogy állandóan úton volt, a megyei úrbérrendezéseket a helyszínen irányította. Amikor a munkák szüneteltek, 115 Iryna Vushko: The Politics of Cultural Retreat. Imperial Bureaucracy in Austrian Galicia 1772– 1867. New Haven–London 2015. 57–57., 61. 116 Grodzinski, Stanislaw: Justizreformen in Galizien in der Regierungszeit Maria Theresias und Joseph II. In: Österreich–Polen. 1000 Jahre Beziehungen. (Studia Austrio-Polonica 5.) Krakow 1995. 124–132., különösen: 128. 117 SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Főispáni utasítás, iratok, fogalmazványok. 110. doboz. Korompa, 1778. szept. 21. Püchler kabineti titkárhoz címzett fogalmazvány. 118 A hétszemélynöki tisztségről lásd Varga E.: A királyi curia i. m. 16–17. 119 A kortársak értelmezésében a főispán nemcsak a királyi hatalom helyi szószólója volt, hanem a vármegye érdekeinek képviselője is a felsőbb fórumok előtt, Pozsonyban és Bécsben, vagyis egyfajta közvetítő a kormányzat és a rendi autonómia alapegysége, a vármegye között. Az általam eddig átnézett források alapján úgy vélem, hogy Brunszvik főispáni és adminisztrátori megbízatásai során inkább az előbbi szerepkör dominált, mint az utóbbi. Erre újabban lásd Marie-Francoise Vajda: Les comitats hongrois et leur personnel noble sous Marie-Thérese: esquisse et perspectives d’une recherche. In: Redite ad cor. Tanulmányok Sahin-Tóth Péter emlékére. Szerk. Krász Lilla – Oborni Teréz. Bp. 2008. 109–117., különösen: 116.; Uő: L’oeil du souverain? Rôle et pouvoirs des représentants du souverain (főispánok) à la tête des comitats hongrois au XVIIIe siécle. Histoire, économie et societé 30. (2011) 11. sz. 23–38., különösen: 25., 36–37. 120 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526–1848. Die Obergespann Ungarns 1526–1848. Bp. 1994. 76. 121 Vö. Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Közreadja Csizmadia Andor. Bp. 1979. 65–85.
