Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
NAGY JÁNOS 1119 inkább birtokközpontján, Korompán tartózkodott, és a megyei jegyzőkönyveket is ide küldték utána. A megyével elsősorban levelezés útján tartotta a kapcsolatot. A főispáni megbízatása során néhány maradandó, a központi kormányzat által is szorgalmazott intézkedést azért sikerült megvalósítania, így a megyei levéltár kialakítását és rendezését, a megyei ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát, továbbá a tisztviselői fizetések rendezését és szabályozását. 122 Az esztergomi megbízatáshoz bizonyos értelemben hasonló jellegű a Bihar megyei, amelyre 1778 őszén nevezte ki az uralkodó, de csak a következő év júniusában iktatták be hivatalába, Nagyváradon. Mindkét alkalommal annak a tudatos uralkodói politikának az eszközeként helyezték a megye élére, amellyel a felső klérus több évszázados örökös főispáni előjogát szándékozott az uralkodó megtörni egy-egy hozzá hű világi köznemes kinevezésével. Erre alkalmat szolgáltatott az adott egyházmegyék időleges megüresedése. Joachim Bahlcke szerint az 1764–1765. évi diétát követően a magyar püspöki kar ellenzéki magatartása miatt kezdett hozzá Mária Terézia a püspök-főispánok lecseréléséhez és megbízható (több alkalommal köznemesi származású) hivatalnokaival való felváltásához.123 Bihar megyében főispánként a rövid ideig tartó, 1778–1779. évi bajor örökösödési háború céljaira történő rendkívüli termény- és újoncfelajánlások beszolgáltatásának irányítása,124 valamint a Kis-Sárrét folyószabályozásá nak felügyelete töltötte ki leginkább Brunszvik hivatali idejét.125 Megyéje tiszti karával – hasonlóképpen, mint Esztergomban – leginkább leveleiben tartotta a kapcsolatot,126 betegsége miatt Biharban már alig tartózkodott 1780. december 14-én bekövetkezett haláláig. 127 122 SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. 109. doboz. Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek fogalmazványai 1769–1774. 123 Joachim Bahlcke: A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia. Együttműködéstől a konfrontációig (1686–1790). Bp. 2013. 364–365. Így került sor (a teljesség igénye nélkül említve) 1765-ben Esztergomban Terstyánszky József esztergomi főispáni adminisztrátor, 1773-ban Erdődy Rudolf Lajos gróf veszprémi, 1777-ben Apponyi György tolnai és Festetics Pál baranyai főispáni kinevezésére. 124 Schwicker J. Henrik: Magyarország és a bajor örökösödési háború. Századok 13. (1878) 493., 501. Brunszvik szerepére: MNL OL P 1765 Balassa Ferenc iratai. 22. tétel. Brunszvik Antal levelei. No. 1617. Korompa, 1779. jan. 26. és SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Levelezés. 92. doboz. Balassa Ferenc levele Brunszvik Antalhoz. Bécs, 1779. jan. 29. Ezen túl a vármegye rendjeihez írt levele: SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Főispáni utasítás, iratok, fogalmazványok. Korompa, 1779. jan. 16. (fol. 31.), továbbá a helytartótanács 1779. febr. 2-ai rendelete. 125 OSZK Kt. Fol. Lat. 789. Acta autographia regulationem fluviorum. Chrysii, Berettyo, Ér et Gyepes... Laurentius Gassner mérnök jelentése. A folyamatról lásd Dunka Sándor – Fejér László – Papp Ferenc: A Közép-Tiszántúl vízi története. Bp. 2003. 54–55. 126 A főnemes-főispánok a szakirodalom szerint általában véve is ritkán jelentek meg megyéjükben, gyakran csak a tisztviselőkkel való levelezés útján tartották a kapcsolatot a megyei nemességgel. Ez alól Brunszvik sem tűnik kivételnek. Erről lásd Vajda, M-F . : L’oil du souverain i. m. 31. 127 MNL OL P 1765 Balassa Ferenc iratai. 22. tétel. Brunszvik Antal levelei. No. 1618. Ifj Brunszvik Antal levele Balassa Ferencnek apja haláláról.
