Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
NAGY JÁNOS 1117 hivatalnoktól.108 A naplóíró feltételezését jelenlegi adataim alapján sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudom, de hároméves galíciai tartózkodását levelezésének tanúsága szerint Brunszvik is kellemetlen teherként élte meg. Számos gond gyötörte: betegeskedett, fizetését csak jókora késéssel folyósították, a nagy távolság miatt nem tudta otthoni birtokairól élelmezni magát, családjától távol volt, s mindemellett az otthoni gazdaságának tönkremenetelétől tartott.109 Nyelvi nehézségei is adódhattak: egyik jegyzetfüzetében a lengyel jogi terminusokról készített listát, amelyeket latin magyarázatokkal látott el. 110 A korszakban csak három kivételes esetben fordult elő az, hogy kancelláriai tanácsos a magyar igazgatáson kívül kapjon előléptetést.111 Kinevezésében sze repet játszott a korabeli magyar politikai elit azon elképzelése, amely Galíciát és Lodomériát középkori jogalapra visszavezetve a Magyar Királyság melléktartományának tekintette, és hosszú távon az akkor örökös tartományok közé betagolt terület magyar közigazgatás alá helyezésével számolt.112 A bekebelezés (incorporatio ) gondolata Mária Terézia szándékát tükrözte, mely azonban József trónörökös és az Államtanács ellenállásán végül megbukott.113 A Magyar Udvari Kancellária ennek ellenére saját kebeléből igyekezett ide tisztviselőket delegálni.114 Ez egybevágott a központi kormányzat, nevezetesen a galíciai ügyeket felügyelő Kaunitz államkancellár törekvésével, aki megfelelő képzettségű, német és szláv nyelvtudású hivatalnokréteggel kívánta lecserélni a megbízhatatlannak tekintett lengyel nemesi elitet. Viszont a távoli, rosszul megközelíthető, alacsony 108 Aus der Zeit Maria Theresias. Tagebuch des Fürsten Johann Joseph Khevenhüller-Metsch, kaiserlichen Oberhofmeisters. 1774–1776 und Nachträge. Hrsg. Maria Breunlich-Pawlik – Hans Wagner. Wien 1972. 109. 109 SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Főispáni utasítás, iratok, fogalmazványok. 110. doboz. Béla, 1776. máj. 27. Brunszvik Antal levélfogalmazványa Püchler kabineti titkárhoz (fol. 29.) és Uo. „Humillima Nota” (fol. 71.) és SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Mária Terézia-féle, úrbérrendezéssel kapcsolatos iratok. 106. doboz. Titkos tanácsosi és Bihar vármegyei kinevezési okmányának fogalmazványa, 1778 körül (fol. 319–320.) 110 SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Főispáni utasítás, iratok, fogalmazványok. 110. doboz. Gróf Brunszvik Antal jegyzetfüzete (fol. 122–145.). 111 Fazekas I.: A Magyar Udvari Kancellária i. m. 1147. Brunszvikon kívül Festetics Pál a bécsi Udvari Kamarához, Izdenczy József az Államtanácshoz került. 112 Az itteni magyar tisztviselők és katonák a terület Magyarországba való bekebelezésével számoltak hosszú távon. Brunszvik távozásával a Magyar Udvari Kancellárián és galíciai Guberniumban úgy vélték, hogy utóda ugyancsak magyar lehet, Niczky Kristóf kancelláriai tanácsos személyében. Emellett Hadik András (korábbi katonai kormányzó) gubernátori megbízatását is rebesgették. Erre lásd SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Levelezés. 92. doboz. Lemberg, 1778. aug. 22., 1779. jún. 27. Kriveczky János levele és ugyanitt Martonvásár, 1779. júl. 18. Brunszvik Antal válaszlevelének fogalmazványa. 113 Galícia 1772-es annexiójának egyik jogalapját ugyan a tartomány korábbi magyar koronához tartozása adta, lásd Marczali Henrik: Mária Terézia 1717–1780. Bp. 1891. 308.; Derek Beales: Joseph II. In the Shadow of Maria Theresia 1741–1780. Cambridge 1987. 363–364. 114 Erre Győry Ferenccel való 1773–1774-es levélváltásaiban esik több utalás: MNL OL P 68 1773. év No. 88., 89., 90.
