Századok – 2019
2019 / 6. szám - MAGYAR HIVATALVISELŐK MÁRIA TERÉZIA SZOLGÁLATÁBAN - Nagy János: Idősebb Brunszvik Antal közéleti karrierjének vázlata
IDŐSEBB BRUNSZVIK ANTAL (1709–1780) KÖZÉLETI KARRIERJÉNEK VÁZLATA 1116 volt kénytelen engedni.101 A királyi kegy egy másik látványos megnyilvánulása volt, hogy 1769-ben a kancellária nyilvános tanácsülésén a királynőtől Brunszvik díszes aranygyűrűt kapott, amelyet a kancellár adott át neki, az ezt kísérő oklevél felolvasása után. 102 Az úrbérrendezés során szerzett érdemei nagymértékben befolyásolták később Brunszvik Antal grófi címszerzését is.103 Noha birtokszerzéseit saját vagyonából hajtotta végre, mindig háta mögött érezhette a királyi támogatást ezután: vitatott birtokjogú szerzeményeire így szerezhetett királyi jóváhagyást, 104 illetve a meg szüntetett jezsuita rend birtokaiból is így vásárolhatta meg a Pozsony megyei Fehéregyháza pusztát. 105 „Szkülla és Kharüpdisz között” 106 – Hivatalviselés Galíciában Brunszvik Antal 1775. október 7-én kapott grófi címet.107 Ez csaknem egybeesett – a Lengyelország felosztása után 1772-ben a Habsburg Monarchiához került – galíciai tartományi törvényszéki alelnöki kinevezésével. Ez számomra az eddigi életpálya szempontjából inkább kitérőnek tűnik. Johann Joseph Khevenhüller főudvarmester naplójában tett egy célzást arra, hogy Brunszvik Antal kinevezését hivatali felettesének, gróf Esterházy Ferenc kancellárnak köszönhette, aki az Udvari Kancellárián meg akart szabadulni a túlságosan ambiciózus és a királynő előtt az úrbérrendezés idején érdemeket szerzett 101 Czeke M. : Brunszvik Teréz naplói i. m. XLV. 102 OSZK Kt. MV II. fol. 86. Az uralkodótól származó levél nyilvános felolvasása az udvari-rendi társadalom számára hatásos szimbóluma lehetett az abban említett személy vagy személyek megbecsültségének. Erre lásd Heiko Droste: Briefe als Medium symbolischer Kommunikation. In: Ordnung und Distinktion. Praktiken sozialer Repräsentation in der ständischen Gesellschaft. Hrsg. Marian Füssel – Thomas Weller. Münster 2005. 239–256., különösen: 249. 103 Hasonlóan az úrbérrendezésben királyi biztosként szerzett érdemeiért kapott grófi címet 1773-ban Balogh László helytartótanácsos is. Erre lásd MNL OL A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii (a továbbiakban: A 57) 50. kötet. 12–15. 104 Csak a martonvásári szerzeményt emelve ki: Brunszvik a martonvásári uradalomra 1760-ban kért királyi jóváhagyást is csak évek múltán, 1769-ben kérelmezte és kapta meg ugyanekkor, részben az úrbéri szabályozásokkal kapcsolatos királyi biztosi működésének köszönhetően. Ennek során keletkezett költségei kiegyenlítésére állítólag 6000 forintos kegydíjat (gratiale) is kapott az uralkodónőtől. Erre lásd Üvegesné Hornyák M.: Martonvásár és a Brunszvik uradalom i. m. 30. és SNA Brunszvik I. Antal hivatali iratai. Levelezés. 92. doboz. Mernye, 1781. márc. 8. Gludovácz József levele ifjabb Brunsz vik Antalhoz; Uo. 110. doboz. Főispáni utasítás, töredékek, fogalmazványok. 1769. júl. 26-ai és nov. 21-ei levélfogalmazvány Joseph Püchler királyi biztoshoz (fol. 72., 76.) 105 MNL OL A 57 50. kötet 185–186. Bécs, 1775. dec. 1. Mária Terézia adománya Fehéregyháza pusztára. 106 A levélíró minősítette így Brunszvik lengyelországi helyzetét: MNL OL P 68 1776. év. No. 8. Bajzáth József püspök, alkancellár levele Brunszvik Antalhoz. 107 MNL OL A 57 50. kötet 178–180.
