Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
A BRIT KÜLPOLITIKA ÚTJA AUSZTRIA–MAGYARORSZÁG FELBOMLASZTÁSÁHOZ 10 kötelezettségvállalásait a kormánnyal nem hagyatták jóvá, ez a tény csökkentette azok jelentőségét. A változó brit álláspontokat elsősorban a háborús stratégia szükségletei indokolták, nem pedig a Monarchia iránti szimpátia vagy antipátia, esetleg a nemzetiségi elv elfogadása, az etnikai határok megteremtése melletti elvi döntés. A közvéleményt és magukat az egyszerű katonákat viszont megfogta a hatásos szólam: „The war to end war”, vagyis hogy ez lesz az utolsó háború, mert kiküszöböli az újabb háborúk veszélyét. Mivel az előző évszázad háborúinak oka általában a kielégítetlen nemzeti törekvésekben rejlett, nem volt nehéz érvelni Közép-Európa nemzeti alapon történő felosztása mellett. Seton-Watson és Steed a Monarchiából érkező emigránsokkal együtt a háború kezdetétől fogva intenzív kampányt folytatott e nemesnek tűnő cél mellett. 25 1916-ban mindkét oldalon a kimerültség félreérthetetlen jelei mutatkoztak, erősödött a békevágy, Wilson amerikai elnök pedig késznek mutatkozott közvetíteni a harcoló felek között. Aktuálissá vált a brit békefeltételek megállapítása. A Foreign Office két diplomatája, a miniszter másodhelyettese (Assistant Under Secretary) Ralph Paget és Grey korábbi magántitkára, William Tyrrell 1916. augusztus 7-én kelt memoranduma arra hivatkozva, hogy a Habsburg Monarchia mindig is Németország eszköze maradna, annak felosztását javasolta, pótlása érdekében pedig elképzelhetőnek tartotta az Oroszországgal való baráti, sőt szövetségesi viszony kiépítését. A Közép-Európára vonatkozó javaslatban Seton-Watsonék, illetve Supilo felfogását ágyazták be a hagyományos egyensúlyi politikába. „A Bécsi Kongresszus úgy próbálta biztosítani a hatalmi egyensúlyt Franciaországgal szemben, hogy királyságok sorát hozta létre, abban a reményben, hogy ezek minden jövőbeli francia agresszióval szemben hatásos gátnak fognak bizonyulni. E teremtmények azonban nem feleltek meg a hozzájuk fűzött várakozásoknak, mert mesterségesek voltak és népeiknek nem hoztak megelégedettséget és jólétet. Az általunk javasolt megoldásnak az az előnye, hogy szilárdabb és tartósabb alapokon nyugszik, mint a bécsi szerződésben foglalt rendelkezések.” E szilárdabb és tartósabb alapot a két tapasztalt diplomata a nemzetiségi elv elfogadásában és az Osztrák–Magyar Monarchia felosztásában vélte megtalálni, s ennek megfelelően helyére egy föderális alapon szervezett délszláv államot és egy Lengyelországgal egyesült cseh államot javasolt. 26 25 Harry Hanak: Great Britain and Austria-Hungary during the First World War: a Study in the For mation of Public Opinion. London 1962.; Seton-Watson, H. and C.: New Europe i. m.; Jeszenszky Géza: Egy brit hetilap szerepe az Osztrák–Magyar Monarchia megsemmisítésében. In: Seton-Watson és a New Europe. Megjelenés alatt. 26 „Suggested Basis for a Territorial Settlement in Europe”. London, 1916. aug. 7. A memorandumot (a szerzők megnevezése nélkül) elsőként közölte David Lloyd George: War Memoirs of David Lloyd
