Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Peterecz Zoltán: A brit titkosszolgálat magyarországi tevékenysége a második világháborúban
A BRIT TITKOSSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN 1040 optimistának tűnt is – végső soron Magyarország kiválása volt a második világháborúból. Mindez nem lehetett teljesen reális vágy, de a rezsim meggyengítésére és a németeknek nyújtott segítség csökkentésére tett kísérletek kecsegtettek némi reménnyel. Ellenállási mozgalmak szervezése, szabotázsakciók megtervezése és végrehajtása, kisebb mértékű felforgató tevékenység, kormányzati és kormányhoz közeli kapcsolatok kiépítése, információ gyűjtése és terjesztése mind-mind része volt azon elképzelések széles tárházának, melyet a britek megpróbáltak különböző mértékig a gyakorlatba is átültetni. Ez a tanulmány megkísérli, hogy átfogó képet nyújtson a második világháború 1941 utáni éveiben Magyarországra irányuló brit titkosszolgálati tevékenységről, különös tekintettel a hazánkba küldött titkos missziókról – mindezt elsősorban elsődleges forrásokra hagyatkozva. Célok és tervezés A más országokban és különösen az ellenséges területeken végrehajtandó brit titkosszolgálati akciók elsősorban a Különleges Hadműveletek Parancsnoksága (Special Operations Executive, a továbbiakban: SOE), az 1940 nyarán létrehívott ügynöki szervezet feladata volt.15 Ahogy Hugh Dalton, a gazdasági hadviselési miniszter és egyben a SOE első vezetője megfogalmazta az újonnan létrehozott egység feladatait: „sok különféle módszert kell használnunk, beleértve az ipari és katonai szabotázst, munkás agitációt és sztrájkokat, állandó propaganda tevékenységet, terrorista műveleteket az árulók és a német vezetők ellen, bojkottot és lázadást”.16 Innentől kezdve – néha jól szervezett módon, néha esetleges alapon – a SOE kémei és azok segítői, akik a szövetségesek ügyét támogatták, minden országban fellelhetők voltak, elsősorban Európában és a Távol-Keleten. Érthető módon a különböző értesülések gyűjtése és a bomlasztó tevékenység megszervezése könnyebb volt a nácik által megszállt országokban. Magyarország azonban nem ilyen terület volt. Ráadásul a 15 Az SOE megalapításáról és tevékenységéről lásd David Stafford: Britain and European Resistance 1940–45: A Survey of the Special Operations Executive, with Documents. London 1980. 10–27.; Mark Seaman: ‘A New Instrument of War’: The Origins of the Special Operations Executive. In: Uő: Special Operations Executive. A New Instrument of War. London–New York 2006. 7–21. További fontos munkákat a SOE történetéhez lásd Michael Richard Daniel Foot: Resistance: European Resistan ce to Nazism, 1940–1945. London 1976.; Stafford, D.: Britain and European Resistance 1940–45. i. m.; Pierre Lorain: Secret Warfare: The Arms and Techniques of Resistance. London 1984.; W. J. M. Mackenzie: The Secret History of SOE: The Special Operations Executive, 1940–1945. London 2000.; David Stafford: Secret Agent? The True Story of the Special Operations Executive. London 2000.; Neville Wylie: The Politics and Strategy of Clandestine War: Special Operations Executive, 1940–1946. London–New York 2007. Magyarul Dobos Dóra: Az angol–magyar titkos diplomácia, a Special Operations Executive (Különleges Hadműveletek Bizottsága) angol titkosszolgálati szerv szerepe a magyar kiugrási kísérletben. Valóság 59. (2016) 64–77. 16 Stafford, D.: Britain and European Resistance 1940–45 i. m. 25.
