Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1032 említés esik a könyvtárról is. A két címlap ikonográfiai programja a másik díszkódexhez hasonlóan Mátyás dicsőítése. Az első kezdőlapon hadi sikereire, a másodikon a béke műveire esik a hangsúly, ám ezek közül a kötet tárgyából fakadóan most a király építkezései kerülnek előtérbe. A tudatosság magas szintjét figyelhetjük meg tehát. Minden bizonnyal e két díszlapon született meg az új stílus. Véleményünk szerint rajtuk még határozottan jelen vannak Francesco da Castello puha kontúrjai és lágy festői megoldásai. Az első címlap iniciáléjának törzse akár a Ptolemaios-corvinából is származhatna, a kompozíció azonban meglepően újszerű, megjelenik az említett szúrós jelleg is, amellyel korábban nála nem találkozunk. Itt már megtalálhatók mindazon motívumok, amelyek az egész Cassianus-csoportra jellemzők lesznek. (Azt, hogy az Averulinus-corvina milyen fontos kapocs lehet Da Castello korábbi munkái és a Cassianus-csoport között, az mutatja, hogy ezt a kódexet eleinte Hoffmann Edith is inkább a budai keverékstílhez sorolta – számára ez a csoport tartalmazta Da Castello műveit is –, nem pedig a Cassianus-mesternek tulajdonította.) 140 Műhelyszerkezet, imitáció, stíluskeveredés Az itáliai alapkarakterű budai műhely távolsága az itáliai központtól speciális viszonyokat teremtett. Egyfajta laza műhelyszerkezetet kell elképzelnünk kevésbé fejlett hierarchiával, amelyben egymástól független mesterek többé-kevésbé önállóan hajtották végre megbízásaikat, s együttműködésüket kevésbé a hierarchia, mint inkább az egyes feladatok határozták meg. Talán éppen ennek köszönhető az a sokszínűség is, amely az 1480-as évek végi koncentráltabb időszakban is megmaradt, hiszen egymással párhuzamosan születnek az „első címerfestő” virágos díszei, a Philostratos-corvina díszítése, Francesco da Castello kései darabjai és a Cassianus-csoport káprázatos illuminációi. Az Itáliától távol eső műhely további – nehezen kezelhető – sajátossága az előképek korlátozott volta volt, ami különösen fontos szerepet kölcsönzött a már elkészült és rendelkezésre álló kódexállománynak, illuminációknak, s ugyanúgy az Itáliából, elsősorban Firenzéből frissen érkező kódexeknek is. Mindezek azonnal előképekké váltak, és erősen befolyásolták az azt követő produkciót és a budai mesterek stílusát. Mindez stílusváltozásokat okozott, amelyben az egységesítés szándéka is szerepet játszhatott. A reneszánsz alapjelleg megtartásával, az egységesítési próbálkozásokkal, az egymáshoz való idomulással, a már elkészült 140 Hoffmann E.: Régi magyar bibliofilek i. m. 91. Más miniátor jelenlétét az Averulinus illuminációjában a kutatás újra és újra feltételezi. Lásd az előző jegyzetet.
