Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1031 Véleményünk szerint a Daneu Lattanzi által felmutatott azonosságokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Francesco da Castello jelenlétével a Cassianuscsoportban számolni kell, bár feltételeznünk kell hozzá azt is, hogy a mester jelentős fejlődésen ment keresztül mind figurálisan, mind kompozicionálisan. Azonban az eltérések is nyilvánvalók Da Castello önálló munkái és a Cassianuscsoport darabjai között. A különbözőségre két apró, ám annál árulkodóbb jegyet szeretnénk felhozni, amelyek éppen akaratlan jellegük miatt fontosak. Az egyik az ornamentika „hegyes”, „szúrós” hatása – Francesco da Castello stílusa sohasem ilyen, az ő körvonalait lekerekítettség, puhaság jellemzi –, a másik pedig a ruhák kivitelezési módja: a Cassianus-csoportban úgy tapadnak a testekhez, mintha nedvesek lennének, és előszeretettel vetnek vízszintes ráncokat. Da Castellónál ez soha nincs így, az öltözékek inkább kissé merev módon elállnak a testtől és alig képeznek ráncot, ilyen jellegűt pedig sosem. Ez csak egyet jelenthet: a díszítési mód koncepciójának megalkotásában és kivitelezésében Francesco da Castello mellett egy másik (esetleg több) mester is részt vett. Da Castello inkább figurálisan van jelen a munkákban, a kivitelezést illetően a másik kéz inkább az ornamentikáért lehetett felelős. Határozottan elképzelhető – látva a Corvina kialakításra irányuló koncentrált tudatosságot az 1480-as évek legvégén –, hogy a kötések és címerek egységesítéséhez hasonlóan az egységes könyvfestészeti stílust is keresték, ez tehette volna végképp egyedivé a budai műhely munkáit és a magyar király kódexeit. Efelé mutat a kódexcsoport Budán másolt tagjainak az írásképe is. Korábban említettük, hogy létezett az évtized végén a Budán másolt kódexeknek egy olyan csoportja, melynek darabjait – a szintén odatartozó Philostratos-corvina kivételével – a Cassianus-csoport stílusában festették ki. Jól látszik a másolók törekvése arra, hogy e kódexeknek ne csak a díszítése, hanem az írásképe is hasonlítson egymáshoz. Tehát minden az egységesítés szándékáról árulkodik. A stíluskör teljes megértéséhez ezért talán hozzájárulhat, ha tudjuk, hogy valószínűleg egy tudatosan, határozott céllal és konkrét körülmények között megalkotott stílusról van szó, amelynek kidolgozásában és kivitelezésében többen is részt vehettek. A Cassianus-csoportból ki kell emelnünk az Averulinus-corvinát (Velence, BNM, Lat. VIII. 2 = 2796).139 Ez a kódex reprezentációs erejét tekintve valójában a Philostratos-corvina megfelelője, nem kizárt, hogy vele időben is párhuzamosan készült. Benne a címerek a Philostratos első címerrétegével egyeznek, a magyar vágásokon és a cseh oroszlánon kívül az osztrák hercegi és a morva címerpajzsot hordozzák (ff. 1r , 5 r ). A fordítás ugyanúgy Antonio Bonfini munkája, mint a Philostratos esetében, és a történetírótól származik az előszó is, amelyben 139 Utolsó részletes leírását lásd Mattia Corvino e Firenze i. m. Kat. 27 (Susy Marcon).
