Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
ZSUPÁN EDINA 1029 Francesco da Castello itáliai művei130 ismeretében a fent bemutatott átalaku lás rendkívül figyelemre méltó. Jóllehet Itáliában készült műveinek datálása még nem tisztázott, amennyiben Magyarországról Itáliába visszatérve is alkotott, nem vitte magával „új stílusát”, azt csak a budai könyvtár esetében alkalmazta. A stílusváltást tehát inkább a megrendelő igénye, a vezető itáliai szellemi áramlatokat követő magyar udvar kontextusa, a könyvtár kódexeinek erősen firenzei, azon belül is humanista jellege okozhatta. Időhöz, helyhez és közeghez volt kötve. Azt, hogy esetleg a kódex tartalma is befolyásolhatta az általa választott díszítési módot, a már érintett Kálmáncsehi-breviarium és missale sugallja (New York, PML, MS G 7). Említettük, hogy benne csupán egyetlen oldal származik Francesco da Castellótól, ez pedig valószínűleg az évtized végére datálandó (f. 256r ). A kódex második felében ugyanis, abban, ahol a Da Castello-oldal is szerepel, van egy olyan illumináció, amely leginkább az 1488 és 1490 közé datált Trapezuntius-corvinára emlékeztet, talán arról másolhatták (f. 276r) .) Ám ez az egyetlen általa festett oldal nem az új stílust, hanem a sokkal korábbi Kálmáncsehi-breviarium (Bp., OSZK. Cod. Lat. 446.) stílusát képviseli, valószínűleg azért, mert liturgikus kódexről van szó. A Cassianus-mester problematikája: a Stílus Da Castello művészi átalakulása feltehetőleg nem állt meg a megismert három kódexnél. Ugyanis valószínűleg ő is részt vett annak a különleges, teljesen egyedi, rendkívül dekoratív stílusnak a kidolgozásában, amely a budai műhely legsajátabb, önálló stílusa lett – illetve lett volna, ha szélesebb körű alkalmazását Mátyás korai halála meg nem akadályozza. Az aranypálcák által határolt bordűrökben vörös vagy kék háttér előtt a grottesche motívumkincséből és áradó akantuszokból alkotott arany ornamentika foglal helyet. A lombard bőségszarukból, gemmákból, fegyverekből, virág- és gyümölcsharangokból alkotott sűrű kompozíciókat puttók és madarak szelídítik. A díszítés meghatározó elemei a medaillonokba helyezett portrék.131 130 Lodi munkáiról már esett szó (lásd 75. jegyz.), de említést kell tennünk a piacenzai San Sisto templom számára készített 14 kóruskönyvről is, amelynek munkálataiból Da Castello jelentősen kivette a részét. Vö. Marubbi, M.: Francesco da Castello i. m.; Kiállítási katalógus i. m. Kat. D3, D4 (Mario Marubbi); I corali benedettini di San Sisto a Piacenza. Ed. Milvia Bollati. Bologna 2011. 131 A csoport tagjai: Bakócz Tamás címereslevele, 1489. jan. 6. (Bécs, Haus-, Hof-, und Staatsarchiv, Familienarchiv Erdődy, D 10.157); Averulinus-corvina (Velence, BNM, Lat. VIII. 2 = 2796); Cassianus-corvina (Paris, BnF, Lat. 2129); Aristoteles-corvina (Paris, BnF, Vélins 474–478); Beda Venerabilis-corvina (München, BSB, Clm 175); Evangelistarium (Holkham Hall, Library of the Earl of Leicester, MS 18); Platón-corvina (Madrid, El Escorial, G III. 3); Nagylucsei Orbán psalteriuma (Bp., OSZK, Cod. Lat. 369.); Felix Petancis Ragusinus: Historia Turcia (Nürnberg, StB, MS Solg. 31 2); Felix Petancius Ragusinus: Genealogia Turcorum Imperatorum (Biblioteca Nacional de España, Vitr. 4–12. új azonosítás! Vö. Kiállítási katalógus i. m. Kat. E10 [Dávid Géza, Lakatos Bálint, Mikó Árpád]).
