Századok – 2019
2019 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Zsupán Edina: A Corvina könyvtár budai műhelye. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállításának eredményei
A CORVINA KÖNYVTÁR BUDAI MŰHELYE 1016 A budai műhely második nagy korszaka az 1480-as évek végén: a Corvina könyvtár A biztató kezdetek után, az 1480-as évek közepe felé a királyi műhely működése elveszítette a lendületét, sőt az is lehet, hogy az udvari kódexkészítés egy időre teljesen megszakadt. 1481-ben Francesco Rosselli már Firenzében van, egy kataszteri bejegyzés ugyanis arról tudósít, hogy szülővárosában házat vásárol, minden bizonnyal magyarországi keresményéből.83 Nem kizárt, hogy történeti okokra – elsősorban az osztrák háborúkra – vezethető vissza, hogy kevesebb energia, pénz és figyelem jutott az alakulóban lévő díszkönyvtár fejlesztésére. Ám az is lehetséges, hogy spontán hanyatlásról volt szó, mely a folyamatot felügyelő alkalmas személy vagy megfelelő mesterek híján következett be. Valószínűleg ekkor is sok minden félbeszakadhatott, másolatok díszítetlenül, bekötetlenül maradtak, ám ennek tisztázása további kutatásokat igényel. Bécs 1485-ös, majd Bécsújhely 1487-es elfoglalása azonban a könyvtár és a műhely életében is döntő fontosságú eseménynek bizonyult. E szimbolikus értékkel is bíró sikerek közvetlenül lecsapódtak az uralkodó reprezentációjában, melynek most már a könyvtár is fontos részévé vált. Nyilvánvaló jeleit látjuk annak, hogy tudatos döntés született egy küllemében egységes, állományát tekintve pedig jelentősen kibővített uralkodói díszkönyvtár létrehozásáról. A döntés hatásának pontos kezdetét nem tudjuk megállapítani, de nem kizárt, hogy bizonyos kódex-megrendeléseket már Bécs bevételét követően megküldtek Firenzébe – Attavante 1485-ben kezdi készíteni a brüsszeli missalét (BR, MS 9008) –, ám a budai műhely ismételt fellendülése szempontjából fontosabbnak érezzük Bécsújhely bevételét. Valójában ezt követően születik meg az a díszkönyvtár, amelyet az utókor megismert és Corvina könyvtárként azonosított.84 Tudatosan, tervszerűen, egy csapásra megalkotott könyvtárról van tehát szó, nem spontán fejlődő gyűjteményről. (Természetesen ez nem zárja ki könyvek korábbi meglétét a palotában.) Ilyen szempontból az egyik legjobb párhuzam Federico da Montefeltro könyvtára Urbinóban. A könyvtár helyet kapott a palota reprezentatív szárnyában a kápolna mellett, a trónterem közelében. Küllemét egységessé, egyben pompázatossá kívánták tenni. Csupán ekkor dolgozták ki az orientális és all’antica motívumokból építkező híres aranyozott corvina-bőrkötések típusát 85 83 Lásd 31. jegyz. 84 Ezt az elképzelést elsőként Mikó Árpád körvonalazta, találóan szemléletváltásnak nevezve a mozzanatot. Vö. Mikó Árpád: Bibliotheca Corvina – Bibliotheca Augusta. In: Pannonia regia i. m. 404–406. 85 Hoffmann Edith ezt még az 1480-as évek elejére tette a bécsi Lucretius-corvina (ÖNB, Cod. 170) 1481-re datált kötése miatt (Régi magyar bibliofilek i. m. 87.), ám Rozsondai Marianne bizonyította erről, hogy hamisítvány. Vö. Rozsondai Marianne: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések.
